Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

10. 1947. november 7. rendkívüli díszközgyűlés jegyzőkönyve - 473 - 474 - 475 - 476

1947 npvember 7-iki rendkívüli díszközgyűlés. 473—476. szám. 217 Németh Dezső Németh Imre dr Némethy Béláné dr . Némethy Jenő dr Oláh Elemér Olt Károly Orbán Béla Orcsó Gyula Ortutay Gyula dr Paksicza Endre Pap István Patay Páldr Pásztor Tamás dr Pikler Emmi dr Pintér Géza Pollák Ferencné Pollner György dr Pongrácz Kálmán Pozsonyi István Rajkay Sándor dr Remetey Béla dr Reök Iván dr Reszegi Ferenc Révész Mihály dr Ribényi Kamilló törvényhatósági bizottsági tagok. Romvári István Rotschild Géza Rózsa Gyula Rubletzky Géza Rupert Rezső dr Sántha Vilmos Sárfi Rózsi Sári Ignác Schmidt Géza dr Sebestyén János Simándi Béla Sóskúti András dr Steirfherz Simon Szabó Jánosné Szakasits Árpád Szathmáry Imréné Szebenyi Endre dr Szemes József Szenner József dr Szenti Gusztáv T. Szerémi Boriska Székely Beáta Székely Gábor dr Széli Jenő Szilas 'Oszkár dr Szilágyi Sándor Szintén György dr Szolnoki István dr Szőke Károly Szuromy József Takács Imre Tamás Károly dr Tausz János Tolnay Gábor dr Tóth Benő Trócsányi Zoltán dr Turóczi-Trostler József dr Türk Ödön Varga István Varga Lajos dr Varga László dr Vas Zoltán Vámos Sándorné Végvári István Vészi Gyula Vigh Lajos Vinczer Pál Virág Sándorné Zala György Zeöke Antal dr Zeöke Pál dr (A javadalmi őrség zenekara eljátssza a magyar és az orosz himnuszt.) !473. Szakasits Árpád elnök a rendkívüli díszközgyűlést 16 óra 12 perckor megnyitja és a következő szavakkal üdvözli a megjelenteket: Tisztelettel köszöntöm a Köztársasági Elnök Urat, Zamercev vezérőrnagy urat, mint Sztálin generaliszszimusz személyes képviselőjét, Nagy Imre házelnök urat, Dinnyés Lajos miniszterelnök urat, A. B. Tiskov követségi tanácsos urat, mint Puskin követ úr képviselőjét, a magyar köztársaság kormányának megjelent tagjait és vendégeinket. Szívélyesen köszöntöm a székesfőváros törvényhatósági bizottság tagjait. !474. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Bognár József és Kádár János bizottsági tagokat "kéri fel. !475. Távolmaradásukat kimentették: Básta Rezső, dr Dajkovich István, Gárdos Mária, Gobbi Hilda, Hegedűs András, dr Kalmár Ödön, dr Kerék Mihály, Kiss Károly, Kovács Imre (MKP), László Lenke, Losonczy Géza, Major Tamás, Palágyi Nathália, Payr Hugó, Rákosi Mátyás, dr Rendek Károly, Székely Lajos, Tóth Lajosné és Vörös Gyula. !476. Szakasits Árpád elnök a következő ünnepi beszédet mondja el: Elnök Úr! Tábornok Úr! Miniszterelnök Úr! Miniszter Urak! Mélyen tisztelt Törvényhatósági Közgyűlés! A főváros törvényhatósága ma ünnepi közgyűlésre ült egybe és ünnepi aktusra készül: Budapest felszabadított népe nevében díszpolgárává akarja emelni felszabadítóját, a hatalmas orosz nép vezérét, Sztálin generalisszimuszt, azt a férfiút, aki személyében egyesíti a Szovjetunió népeinek legjobb tulajdonságait, legbecsesebb értékeit és aki túlnőtt a nagy orosz birodalom határain, mert minden szabadságszerető népek és nemzetek benne látják a hitleri barbárság" fölött aratott győzelem legnagyobb hősét, a vérrel szerzett béke kemény és rendíthetetlen oltalmazóját, a kis népek függetlenségének és szabadságának legmegbízhatóbb kezesét. Sztálin neve összeforrott egy új, emberibb, szabadabb és tisztultabb világrend fogalmával, a tervező és alkotó ember és a teremtő akarat fogalmával, a közösség szolgálatának, a népi erők egybeforrasztásának eszméjével. Sztálin, a nagy alkotó, hazája népeinek dús erőit szerencsésen egyesítette a teremtő rend szolgálatára és a felszabadított, az osztályelnyomatás és kizsákmányolás bilincseitől megszabadított nép képessé vált véghezvinni a csodát, hogy értelmes tervek szerint áthidalja azt a fejlődési periódust, amely az orosz nép történelméből kiesett és hogy hatalmas lendülettel minden népeket megelőzőn a fejlődés útján. Ez az út a mi számunkra nemcsak a technikai civilizáció, a gépesített termelés útja, hanem az emberi szellem teljes szabadságához, a tökéletes szabadsághoz vezető utat is jelenti. Ha a Szovjetunió népeinek elnyomott vagy szunnyadni kényszerített erőit, tehetségét, képességeit és mélységesen emberi jótulajdonságait nem keltette volna életre a nagy orosz forradalom, amelynek 30. évfordulóját éppen ma ünneplik a világ minden táján a szabadságszerető népek, akkor Európát rna vaksötét éjszaka, fénytelen és reménytelen sötétség borítaná, mert csak ez a felszabadító nemzeti és szociális forradalom kovácsolhatta eggyé a nagy orosz birodalom népeit ésícsak ez az acélkemény egység tette képessé őket arra, hogy szellemük és technikájuk egyesült és fölényes erejével győzelmet arassanak a világ legnagyobb, legjobban felszerelt, legfélelmetesebb hadserege felett, hogy eltiporják a hitleri fenevadat és ezzel nemcsak hazájukat, hanem egész Európát megszabadítsák a szolgaság gyalázatától.