Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 429 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

198 1947 július 30-iki közgyűlés. 429. szám. • 14. Igazgatói állásra csak azt lehet kinevezni, akinek legalább tízévi beszámítható fővárosi szolgálata van. Igazgatói állásra történő kinevezés esetén, ha az alkalmazott az igazgatói állásnak megfelelő fizetési osztályt már előzőleg elérte, vagy hat esztendőnél rövidebb idő alatt érné el, várakozási idejéhez még hat évet kell hozzászámítani és ennek alapján kell őt besorozni. 15. Igazgatói állásra történő kinevezés esetén azoknál, akik kinevezésüket közvetlenül megelőzően a székesfővárosnál ideiglenes vagy helyettes igazgatói'minőségben működtek és iskolát vezettek, vagy ezzel egyenrangúnak minősített munkakörben dolgoztak, az ideiglenes és helyettes igazgatói minőségben eltöltött szolgálati idejüket a beszámítható várakozási időhöz hozzá kell számítani és Így kell őket besorozni. A mellékfoglalkozásként ellátott igazgatói szolgálatot, valamint az igazgatóhelyettesi működést azonban beszámítani nem lehet. 16. Azok közül a pedagógusok közül, akik az igazgatói illetményeket elérték és kiváló minősítésük van, a polgármester létszámfeletti igazgatókat nevezhet ki, ezek száma azonban nem haladhatja meg az illető szak alkalmazottainak 1%-át. 17. A közoktatási alkalmazottak fokozatos előlépéssel a (6) bekezdésben felsoroltak kivételével ugyanazokat a fizetéseket érik el, mint a hasonló képesítéssel rendelkező székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak, kivéve a választás útján betöltött vezető állásokat. A székesfővárosi közoktatási alkalmazottak kinevezése a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottakra érvényes jogszabály és gyakorlat szerint történik. 9. §. A várakozási idő megállapítása. 1. A magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati idő (várakozási idő) alatt azt az időt kell-érteni, amelyet az alkalmazott abban a fizetési fokban eltöltött. 2. Az alkalmazott, a jelen rendeletben megállapított kivételekkel, általában három évi várakozási idő után lép elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba, illetőleg a fizetési soztály legmagasabb fokozatából a magasabb fizetési osztály kezdő fokozatába. A szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell számítani, hogy a kinevezés (előlépés) éve teljes évnek számít. 3. Annál az alkalmazottnál, aki főiskolai képesítéshez kötött állást tölt be, a IX—

VI. fizetési osztályok 2. fokozatában a várakozási idő nem három, hanem két év. 4. Azt az alkalmazottat, aki kiváló minősítésű és fizetési osztályában már legalább három éven át teljesített szolgálatot, a közvetlen magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába lehet soronkívül előléptetni. 5. Az előbbi bekezdés értelmében soronkívül előléptéthetők száma az ugyanazon szak ugyanazon fizetési osztályába tartozó közoktatási alkalmazottak számának egyheted részét, egy-egy évben nem haladhatja meg. Ha az állami és nem állami tanszemélyzet sorpnkívüli előléptetésére vonatkozó jogszabályokban változás áll be, akkor ez a változás a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak soronkívüli előléptetésére is alkalmazandó. 10. §. A várakozási időbe beszámítható idők meghatározása. 1. A magasabb fizetési fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) csak a szabályszerű képesítés birtokában eltöltött szolgálati időt lehet beszámítani. A jelen rendelet hatálybalépésekor már szolgálatban álló olyan székesfővárosi közoktatási alkalmazottat, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor betöltött állásához szükséges képesítést akár katonai szolgálat, vagy háborús cselekmények, akár származás, vagy baloldali magatartás miatt utólag, de legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépését követő 5-ik év végéig szerzi meg, besorozása szempontjából olybá kell tekinteni, mintha szolgálatának megkezdésekor már az előírt képesítéssel rendelkezett volna. 2. Szabályszerű képesítés gyanánt nemcsak az elnyert tanszék összes tárgyainak tanítására jogosító képesítést keli tekinteni, hanem szabályszerűnek kell venni a már korábban megszerzett azt a képesítést is, amely az illető iskolanemnél, vagy azzal azonos jellegű iskolánál valamely rendes tárgy tanítására jogosít, feltéve, hogy a korábbi képesítés birtokában az illető iskolánál elnyerhető tanszékek ugyanolyan besorozással és azonos fizetések élvezetével vannak egybekötve, mint a kinevezéssel éppen elért állás. 3. A magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) be kell számítani: a) a legalább heti 10 órára terjedő székesfővárosi közoktatási ideiglenes szolgálatot; b) a székesfővárosi helyettes szolgálatot, amennyiben a helyettes szolgálat tanévenként legalább 100 munkanapra, illetőleg a közép- és hasonfokú iskoláknál (intézeteknél) 300, polgári és hasonfokú iskoláknál (intézeteknél) pedig 350 órára terjedt; c) a Székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban okleveles népiskolai tanítók részére tartott egyéves állandó tanfolyamon rendes hallgatói minőségben eltöltött időt; d) a székesfővárosi szolgálatot közvetlenül megelőzően más iskolafenntartónál végleges, helyettes, vagy óradíjas-helyettes, ideiglenes óvónői, tanítói, tanári minőségben .eltöltött szolgálati időt, ha az alkalmazott legalább heti 15 órában működött; e) a közigazgatási szolgálatban és a székesfőváros üzemeinél rendszeres, továbbá havidíjas, hetibéres, napibéres stb. minőségben eltöltött szolgálati időt, feltéve, hogy a nemrendszeres minőségben teljesített szolgálatot az alkalmazott olyan munkakörben töltötte el, amelynek betöltésére rendszeres állást szerveztek, ugyanúgy a közoktatás körében eltöltött és beszámítható idő a közigazgatásnál is beszámít; fj nem rendszeres (ideiglenes, helyettes, havidíjas, hetibéres, napibéres, napidíjas, óradíjas, órabéres) minőségben eltöltött szolgálati időben igazolt (táppénzes) betegség címén bekövetkezett megszakítást nemletezonek kell tekinteni, vagyis ezt a megszakítási időtartamot is bele kell számítani a várakozási időbe;