Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 429 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményeiről.

1947 július 30-iki közgyűlés. 429. szám. 199 g) az Országos Stefánia Szövetség kötelékében védőnői minőségben eltöltött szolgálati időt, feltéve, hogy az alkalmazottnak az említett védőnői szolgálatot követően történt közszolgálatba lépését 30 napnál hosszabb megszakítás nem előzte meg; h) a szabadságon, akár illetmények élvezete mellett, akár anélkül töltött időnek egyhuzamban egy évet meg nem haladó részét; i) az állásuktól és illetményeiktől felfüggesztett alkalmazottaknál a felfüggesztett állapotban töltött időtartamot, ha a felfüggesztettet a fegyelmi eljárás során ár+atlannak nyilvánították, vagy csak rosszalással vagy pénzbüntetéssel sújtották; j) a szolgálat folytonosságában egyízben előállott megszakítást megelőző, de egyébként beszámítható szolgálati időt; k) a Magyarországról átcsatolt területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött alkalmazottaknak az átcsatolt területeken a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis 1921. évi július hó 26-ig töltött idejét. E területeken a müncheni és bécsi döntések után töltött szolgálati idő beszámítására vonatkozólag későbbi időpontban történik rendelkezés; l) a honvédelmi kötelezettség teljesítésében eltöltött időt, kivéve, ha ez olyan időbe esik, amelyet a fennálló rendelkezések szerint szabadság, fegyelmi eljárás, fegyelmi ítélet, vagy más ok miatt az előléptetéshez megkívánt időbe nem lehet beszámítani; m) azoknál az alkalmazottaknál, akik 1939 március 11 után léptek a székesfőváros szolgálatába, vagy a székesfővárossal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, hivatal vagy egyéb intézmény szolgálatába, tekintet nélkül az esetleges megszakításra, a nemhivatásos állományban háború idején teljesített tényleges katonai szolgálati idejét, függetlenül attól, hogy mennyi időn át és milyen rendfokozatban teljesített szolgálatot; n) az úgynevezett zsidótörvények következtében elbocsátott alkalmazottaknál az elbocsátás, vagy kényszerítő körülmények között történt eltávozás és a visszavétel között eltöltött időt; o) a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás vagy tevékenység miatt a közszolgálatból elbocsátott, vagy kényszerítő körülmények között eltávozott és később visszavett alkalmazottaknál a szolgálaton kívül eltöltött időt. 4. A tényleges szolgálatba visszavett és nem a két előző bekezdés alá tartozó alkalmazottaknál a nyugdíjazást megelőzően és a tényleges szolgálatba visszavétel után eltöltött szolgálati időt a magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati idő (várakozási idő) szempontjából együttesen kell számítani. 11. §• A várakozási időbe be nem számítható idők meghatározása, 1. A magasabb fizetési osztállyal és fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) nem lehet beszámítani: a) a fizetéstelen minőségben eltöltött időt; b) a szabadságon eltöltött időnek egy évet meghaladó részét; cl a nyugalomban töltött időt; d) azt az időt, amelyet az alkalmazott Magyarországtól átcsatolt területen az 1921. évi július 26-tól kezdve eltöltött; e) azt az időt, amelyet a Magyarországtól átcsatolt területről Magyarországba beköltözött alkalmazott beköltözése után szolgálati elhelyezéséig Magyarországnak a trianoni békeszerződéssel megállapított területén, töltött; f) a heti 10 óránál kisebb megbízatású ideiglenes szolgálatot; g^a székesfővárosi helyettes minőségben eltöltött szolgálati időből azokat a tanéveket, amelyekben a szolgálát nem terjedt ki legalább 100 munkanapra; h) a székesfővárosi szolgálatot megelőzően más iskolafenntartónál ideiglenes mőniségben eltöltött azt a szolgálati időtartamot, amely alatt az alkalmazott betegség miatt, szabadság címén, vagy más okból távollevő alkalmazottat helyettesített, vagy amely alatt foglalkoztatása a tanintézet végleges alkalmazottjának elfoglaltságát lényegesen meg nem közelítette ; (a világháborúk alatt katonai szolgálatra bevonultat helyettesítő alkalmazottaknál azonban, ha a helyettesítés legalább egy tanévre terjedt, ezt a szolgálatot is be kell számítani a-várakozási időbe); i) a közigazgatási szolgálatban, vagy a székesfővárosi üzemeknél nem rendszeres minőségben teljesített azt a szolgálatot, amelyet az alkalmazott olyan munkakörben töltött el, amelynek betöltésére rendszeres állást nem szerveztek, továbbá a nem rendszeres minőségben eltöltött olyan közigazgatási szolgálatot sem, amelyben az alkalmazott lényegesen magasabb összegű tiszteletdíjban, fizetésben, vagy egyéb javadalmazásban részesült, mint a hasonló állásban és munkakörben foglalkoztatott rendszeres állásra kinevezett alkalmazott; j) a végkielégített -alkalmazottnak azt a szolgálati idejét, amely után végkielégítésben részesült. 2. Az előző pont szerint be nem számítható szolgálati idők azonban megszakítást nem alkotnak. 3. Annak az alkalmazottnak, akit a) jogerős bírói ítélettel hivatalvesztésre ítéltek; b) állásától az 1907. évi XXVII. te. 22. §-ának 1. pont aj, b), c) és d) bekezdéseiben megállapított fegyelmi vétségek miatt egyízben, vagy más fegyelmi vétség miatt kétízben mozdítottak el fegyelmi ítélettel; újból való alkalmaztatás esetén a hivatalvesztés, illetőleg az állásától való elmozdítást megelőző szolgálati ideje nem számítható be; egyéb esetekben az állástól való elmozdítás az addig eltöltött szolgálati időnek beszámítását neoi gátolja. 4. A fokozatos előlépéshez szükséges várakozási idő megállapításánál a tizennyolcadik életév bet előtt'teljesített szolgálati időtartamot nem lehet figyelembe venni.