Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 417

190 • 1947 július 30-iki közgyűlés. 417. szám. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a IX. ker., Hlatos-út menten fekvő 38236/2. hrszámú telkéből kihasított és a polgármesteri III. ügyosztály térképtárában őrzött »B« 340 tt. számú térrajzon zöldszínű A betűvel jelölt 2600 négyzetül nagyságú területet az 1947. évi május hó 1-től az 1985. évi október hó 31-ig terjedő időre élesztőgyár, gyógyszervegyészeti üzem, phenolgyár, hangyasav és oxálsav üzem, végül penicilgyár céljára a Hungária Vegyiés Kohóművek Rt.-nak bérbeadjá az alábbi feltételek és annak tudomásulvétele mellett, hogy a Részvénytársaság a régi telepén a csontfeldolgozó és enyvgyártó üzemét a meglevő kapacitáson felül nem bővítheti és fejlesztheti. 1. Az évi bérösszeg négyszögölenként 6 forint, tehát a 2600 négyzetölet kitevő terület után összesen 15.600 forint, amelyhez még 3%-os kezelési költséget kell számítani. 2. A székesfőváros jogosult a bérbeadandó 2600 négyzetöl területnek, úgyszintén a Hungária Rt. által a székesfővárostól bérelt minden egyéb területnek a bérét, akár a mindenkori telekérték 5%-ában, akár pedig a más hasonló célra bérbeadott székesfővárosi területek béreivel összhangban bármikor egyoldalúlag újra megállapítani. 3. Bérbevevő köteles a mindenkori bérösszeget, 3%-os kezelési költséggel együtt, 4 egyenlő és előleges y

4 évi részletben és pedig mindenkor február, május, augusztus és november hónapokban, legkésőbb e hónapok 5. köznapjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A mindenkori bérösszegen felül megfizetni tartozik a bérlő a bérelt terület, valamint az azon emelendő épületek után kirovandó adót, illetékegyenértéket, útburkolási -és csatornázási járulékot, vízdíjat, csatornahasználati díjat, valamint ezeken kívül mindennemű állami és községi közterhet az esetleges katonai beszállásolás költségeit, illetve terheit is, tehát még azokat is, amelyeket különben a bérbeadó lenne köteles viselni. 4. Bérlő tartozik a szerződés aláírásakor a székesfőváros központi pénztárába % évi bérnek megfelelő összeget szerződési biztosítékiul letenni. A biztosíték után a székesfőváros kamatot nem fizet és abból szerződés alapján járó követeléseit bírói közbenjárás nélkül önhatalmúan kielégíteni. A bérbeadó azonban nincs kötve a bérlő biztosítékához és követeléseit tetszés szerint a bérlő egyéb vagyonára is szabadon érvényesítheti. A csökkent biztosítékot a bérlő 8.nap alatt teljes összegére kiegészíteni tartozik. A biztosíték esetleges elértéktelenedésének veszélyét a bérlő viseli. 5. Ha a bérlő az adókat és egyéb közterheket nem fizetné és a fizetést helyette a fővárosnak, mint ingatlantulajdonosnak kellene teljesíteni, jogosult magát követeléseire nézve a bérlő biztosítékából minden' bírói közbenjárás és a bérlő előzetes értesítése nélkül kielégíteni. A bérlő viszont tartozik a helyette kifizetett összeget a bérbeadónak azonnal megtéríteni, illetve a csökkent biztosítékot eredeti összegére kiegészíteni. 6. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérbeadott területet az államvasutak javára kisajátítási jog terheli. Abban az esetben, ha a bérleti idő alatt a MÁV a szomszédos ferencvárosi rendezőpályaudvar esetleges bővítésével a bérbeadott területet vagy annak egy részét kisajátítással megszerezni kívánná, bérlő a székesfővárossal szemben kártérítési igénnyel nem léphet fel. 7. A bérlő a bérlet használatába csupán a szerződésnek aláírása és a bérleti biztosítéknak letétbehelyezése után léphet. 8. Bérlő a bérelt telket kizárólag a megjelölt célra használhatja. 9. Köteles a bérlő a bérelt területet a székesfőváros illetékes polgármesteri ügyosztályának kitűzése alapján és közelebbi utasítása szerint, legkésőbb a szerződés aláírásától számított 6 hónap alatt az Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelő kerítéssel saját költségén bekeríteni. Ez a kerítés minden megtérítés nélkül azonnal a székesfőváros tulajdonába megy át s azt bérlő állandóan jókarbantartani és a szerződés lejártakor vagy megszűnése esetén a székesfővárosnak átadni köteles. Ha a bérlő a 6 havi határidő alatt a kerítést el nem készíti és ha a kerítés karbantartására vonatkozó kötelezettségének bármikor eleget nem tesz, jogosult a bérbeadó azt a bérlő költségére és veszélyére elkészítetni, illetve jókarbanhelyeztetni. 10. A telek mélyítéséhez vagy feltöltéséhez és általában a telek állagának bármely módon való megváltoztatásához bérlő köteles a bérbeadó előzetes engedélyét kérni és az engedélyezett munkálatok végrehajtásánál köteles a bérbeadó utasításaihoz alkalmazkodni. 11. A meglevő helyrajziszámtáblákat a bérlő megőrizni, szükség esetén saját költségén kicserélni vagy újakkal pótolni tartozik. 12. A bérleti jognak telekkönyvi előjegyzését vagy bekebelezését a bérbeadó nem engedi meg. 13. A bérbeadó á bérbeadott területen két mélyfúratú kút létesítésére, az Hlatos-út áthidalására, közművezetékeknek az Hlatos-út alatt vagy felett való átvezetésére, iparvágány bevezetésére, mint telektulajdonos a hozzájárulást megadja, köteles azonban a" bérbevevő a tervezett létesítményekhez az előírásoknak megfelelő hatósági engedélyeket saját költségén megszerezni. 14. A bérbevett telken a bérlő csak előzetesen elnyert hatósági építési engedély alapján építkezhet. Az engedélyezett építkezésekhez a meglevő épületeken engedélyezett bárminemű változtatáshoz, átalakításhoz a székesfővárosnak, mint telektulajdonosnak hozzájárulása is szükséges. Bérlő köteles a fentiek szerint létesített épületeket a bérlet lejártakor vagy megszűntekor minden kártérítésre való igény nélkül saját költségén eltávolítani és a területet kitisztítva és elegyengetve a bérbeadó birtokába visszabocsátani. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének nem tesz eleget és az áltata létesített épületeket a bérlet lejártakor el nem távolítja, azokat a bérbeadó minden megtérítési kötelezettség nélkül magának megtarthatja vagy lebontathatja, amely esetben a bérlő a lebontásnak és a bontási anyagok eltávolításának költségeit is tartozik a bérbeadónak megtéríteni. Munkás-vagy tisztviselőlakóház építése esetén az építkezéssel kapcsolatos összes kérdéseket, jogokai es kötelességeket a bérbeadó és a bérlő kőzött kötendő külön szerződés fogja megállapítani és rendeznn A bérbeadó ugyanilyen értelemben intézkedik a régi telepen épült munkás- és tisztviselőlakóházak fennállására vonatkozólag is.