Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 418

1947 július 30-iki közgyűlés. 417—418. szám. 191 15. A bérleti terület nyugati határvonalától számított 15 ni sáv területen, — amely a ferencvárosi rendezőpályaudvar mentén párhuzamos út területe lesz — a bérlő semmiféle területet nem emelhet, úgyszintén az Ulatos-útnak esetleges kiszélesítése miatt a bérletnek az Illatos-út mentén levő határától, tehát az illatos-út szabályozási vonalától legalább 5 m távolságban épületet nem létesíthet, 16. Ha a bérlő által létesített épületeket akár magánjogi, akár köztartozás fejében, akár bírói, akár közigazgatási úton lefoglalják, vagy azokra árverést tűznek ki,-köteles a bérlő erről a bérbeadót az értesüléstől számított 8 napon belül tudósítani, ha ezt elmulasztja vagy késedelembe esik, a bérbeadót ebből érhető mindennemű kárért vagy joghátrányért a bérbeadónak felelős. 17. Bérlő a bérelt területet, valamint az általa emelt épületeket másnak használatba, illetve birtokába át nem engedheti, bérbe, illetve albérletbe nem adhatja, jogokat ezekre az épületekre vonatkozólag harmadik személyre át nem ruházhat. Bérlő azonban bérleti jogát — a székesfőváros előzetes hozzájárulása alapján — akár az egész területre, akár annak egy részére nézve átruházhatja. 18. Bérlő tartozik a bérleti területen levő épületeket saját költségén állandóan jókarbantartan' és a netán szükséges jókarbahelyezési munkákat — esetleges utasításokra is — bármikor saját költségén haladéktalanul elvégeztetni, köteles továbbá a bérbeadó úgy az épületeket, mint azok tartozékait tűzkár ellen biztosítani és ennek megtörténtét, valamint a díjnyugták kiegyenlítését~a polgármesteri XI. ügyosztálynál minden felhívás nélkül igazolni. ' 19. Bérbeadó a bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés ideje alatt felmondásnál a kővetkező esetekben szüntetheti meg: a) Olyan esetekben, amelyekben a székesfőváros a bérelt ingatlant, ha az másé volna kisajátíthatná, a bérbeadó akár az egész-területre, akár annak egy részére nézve a bérletet az év bármely napjára egy évi felmondással és minden kár vagy térítési igény kizárásával megszüntetheti. b) Ha a bérlő bérfizetési, valamint a 3. pont (2) bekezdésében foglalt egyéb fizetési kötelezettségeinek eleget nem tesz, bérbeadónak joga van a bérleti jogviszonyt a bérleti időn belül is az év bármely napjára egy évi rendkívüli felmondással megszüntetni. Ez a felmondási jog.illeti meg a bérbeadót akkor is, ha a bérlő a jelen bérleti szerződés egyéb rendelkezéseit sértő magatartását a bérbeadótól kapott felhívásban megjelölt határidőig meg nem szünteti vagy ha az esetleg elkövetett mulasztásokat a bérbeadótól kapott felszólításban kitűzött határidőig nem pótolja. Ha a bérbeadó a b) pontban foglaltak alapján él felmondási jogával, a bérelt területen levő épületek és egyéb építési beruházások felett a rendelkezés joga minden bírói eljárás nélkül a felmondás napjától kezdődő joghatállyal a bérbeadóra száll, aki ezeket a bérlet megszűnte után minden kártérítési vagy megtérítési kötelezettség nélkül magának megtarthatja és azokkal korlátlanul rendelkezhetik vagy pedig azokat a bérbeadó a bérlő veszélyére és költségére lebontathatja és eltávolíttathatja. 20. A bérlő a bérleti jogviszonyt csak a bérleti idő 13. évének eltelte után az év bármely napjára szóló előzetes két évi felmondással szüntetheti meg. A bérlet ilyen megszüntetése esetében azonban a bérlő befektetései alapján semmiféle igényt nem támaszthat. 21. Köteles a bérlő a hatóságok által köztisztasági, közbiztonsági, közegészségügyi, tűzrendészeti vagy bármely egyéb szempontból kiadott vagy a jövőben kiadandó minden rendelkezésnek saját költségén eleget tenni. '22. Bérlő köteles a bérelt terület mentén levő gyalogjáró tisztántartásáról a bérlet egész tartama alatt saját költségén gondoskodni. Bérlő ennek a kötelezettségének elmulasztásából keletkező károkért a bérbeadóval szemben vagyonjogi felelősséggel tartozik. 23. Telepengedélyhez kötött ipar gyakorlásához szükséges telepengedélyt, valamint mindennemű engedélyt a bérlő tartozik megszerezni.. Bérbeadó a telepengedély vagy bármely más hatósági engedély kiadásának megtagadásából keletkező károkért semmihéven nevezendő felelősséggel nem tartozik és a bérlő sem ilyen, sem más címen a bérleti szerződéstől el nem állhat, a bér leengedését nem igényelheti, kártérítési igényt a bérbeadóval szemben nem támaszthat. 24. Bérlő köteles a bérelt területet a szerződés lejártakor vagy annak bármely okból va! megszűnésekor — legkésőbb tehát az 1985. évi október hó 31. napján — a bérbeadó birtokába mindem t^ülön felhívás nélkül visszabocsátani. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének pontosan nem tenne eleget, köteles az egyéb jogkövetkezményeken felül még a késedelem minden napja után 200 forint, azaz: Kettőszáz . forint bíróilag sem mérsékelhető kötbért bérbeadónak fizetni. 25. A bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését Budapest székesfőváros polgármestere ellenőrzi. Ennek a jognak a gyakorlása végett a bérlő a bérbeadó felhívására a szükséges felvilágosításokat azonnal megadni köteles. 26. Ezzel a bérleti szerződéssel járó mindennemű bélyeg- és illetékköltséget, ideértve a nyugtabélyegi illetéket is a bérlő a sajátjából köteles viselni. Egyben felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy az esetleg még szükséges feltételeket a kötendő szerződésbe vegye fel. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930:XVI11. te. 93. §-a alapján kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !418. Tárgyaíja a közgyűlés a polgármester 318.983/1947—111. számú előterjesztését dr Pásztor Tamás bizottsági tagnak az utcajelzőtáblák kijavítása és pótlása, az elpusztult házszám- és helyrajziszámtáblák felszereltetése, valamint az utcanyilvántartás pontos és rendszeres kiépítése ügyében. ATszékesfóváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára tudomásulveszi, hogy a polgármester az utcajelzőtáblák megújítása, az elpusztult házszám- és helyrajziszámtáblák felszereltetése, valamint