Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

7.1 1947. július 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 311 - 312 - 313 - 314 - 315 - 316 - 317 - 318 - 319 - 320

152 1947 július 18-iki közgyűlés. 32U. szám. Bármilyen nagy megtiszteltetés, mely engem ezen választással a törvényhatóság részéről ért, nem könnyű szituációban, nem rózsás körülmények között következett be. Nehéz külpolitikai helyzetben, amikor a világhatalmak közötti átmeneti feszültség végigreng a földkerekség szinte minden országán és nehéz politikai helyzetben, az új választások előtt veszem át a főváros vezetését. Meggyőződésem, hogy megoldást, előbbrejutást csak a demokratikus erők egységében jelentkező kormányzati forma és a demokratikus erők együttműködésén nyugvó fővárosi politika jelent. Magyarországon nem a demokrácia konzervatív és progresszív értelmezése állnak egymással harcban, hanem a demokrácia és a múlt különféle formájú visszatérési kísérletei, — a fasizmustól a Bethlen-féle konszolidációig. Ez a demokrácia őszinte híveinek állásfoglalását is megszabja ebben a küzdelemben. És ebben a jobb világért folytatott harcban lehetnek néha közöttünk kemény viták, lehetnek véleményeltérések és nézetkülönbségek, de a nagy kérdésekben: hazánk függetlenségének, népünk szabadságának megőrzésében és sajátos demokratikus berendezkedésünk fejlesztésében és szolgálatában egyek vagyunk. Mindnyájunkra, akik elköteleztük magunkat a magyar demokrácia mellett, 1945, a magyar felszabadulás esztendeje, nem olyan történelmi változást jelent, amelynek következtében felülkerültek azok, akik eddig lent voltak és mélyebbre jutottak azok, akik eddig fent voltak, hanem magyar társadalomfejlődés szempontjából olyan döntő jellegű változást, amely 1514 óta merev társadalmi rendszerünk keretei közül való kibontakozást és szabad, mozgékony élettel teli társadalmi fejlődési lehetőséget biztosított. És Olyan ember számára, aki nemcsak a napi politika felületét, hanem a társadalom erőit, a tulajdonviszonyokban végbement változást és a jogrendszer szélesebbé tételét nézi, annak tudnia kell, hogy a szabad magyar társadalom fejlődhetőségének ténye több mindennél, több pillanatnyi véleményeltéréseknél, vagy kis kérdésekben levő nézetkülönbségeknél. Ennek a változásnak józan mérlegelése alapján, a világon uralkodó eszmék figyelembevételévei, nem lehet máskép meghatározni a magyar politikai feladatot, mint előremenni a szabadság és a demokrácia útján és ezen az úton egész népünket magunkkal vinni. Előre kell menni, amely előmenetel további reformokat, további előrehaladást és progressziót jelent a demokrácia útján. De egész népünket magunkkal kell vinnünk, mért minden olyan változás, mely nem az egész nép akaratára, igenlésére épül, csak múló jellegű lehet és a demokratikus pártoknak éppen az a történelmi jelentősége, hogy az egész magyarság részvételét biztosítják a nagy, tudatos és tervszerű átalakításban. Ez a politikai hitvallás, amely állásfoglalásunkat'ininden kis részletkérdésében megszabja, az egész magyar nép, az összes dolgozó osztályok felemelése, népünk kívánságai, felfogása és érdekei szerint fejlődő demokrácia érdekében. Ebben a forradalmi jellegű átalakításban, amely Magyarországon 1945 óta végbement, döntő jelentőségű Budapest állásfoglalása, Budapest véleménye és Budapest hitvallása. Ennek egyik oka az, hogy az utolsó 100 esztendőben a világ városai hatalmas fejlődésnek indultak, lakosságszámuk megtöbbszöröződött, területük meggyarapodott és az ipari fejlődéssel kapcsolatban gazdasági jelentőségük is megnőtt. Ma már Angliában a lakosság 45 százaléka 100.000 lélekszámon felüli városokban lakik és ezért a világ nemzeteinek kulturális, művészeti, ipari és kereskedelmi élete nemcsak nálunk, hanem másutt is a nagy városokban összpontosul. Ennek az a következménye, hogy múltjuknál, tradíciójuknál, szellemi és gazdasági jelentőségüknél fogva híres városok, mint Paris, London vagy Moszkva, a köztudatban jóformán országaik, nemzetük,és népük megtestesítői lettek. Budapest sem csak a magyar nemzet kirakata a világ népei felé, nemcsak idegenforgalmi látványosság külföldi és belföldi látogatók számára, nemcsak egynéhány évtized alatt nőtt milliós világváros, hanem a magyarság'életének döntő csatatere, az a terület s az a föld, amelyrín a magyarság a történelem és a sors rendelése szerint mindenkor élet-halálharcát vívta meg. De. a magyarság életében csak az a Budapest tudja betölteni a maga feladatát, amely az egész magyar nép fővárosa, amelyet az egész magyar nép saját magának érez, amelyre az egész magyar nép szeretettel, ragaszkodással és büszkeséggel tekint./ Budapest életét a magyar demokrácián belül megszabják azok a feladatok, amelyeket ennek a fővárosnak teljesítenie kell az országgal, a magyar néppel s a magyar kormányzattal szemben. Ezeket a feladatokat azonban a főváros a maga autonómiájának keretein belül, egy egészséges, organikusan fejlődő önkormányzatadta-lehetőségeken belül kívánja megoldani. Valamennyiünket, mint az autonómia, feltétlen híveit, örömmel tölt el az a tény, hogy fővárosunkban a felszabadulás óta az önkormányzat egészséges szellemben fejlődött. Szükségesnek tartjuk az elkövetkezendő időben az autonómia még teljesebb kiépítését és szerves fejlesztését s ennek érdekében sürgős feladatnak látom a fővárosi törvény minél előbbi megalkotását. Az új fővárosi törvényben azonban meg kell teremtenünk a megfelelő összhangot, az autonómia sajátos érdekei és a demokratikus államigazgatás csúcsán álló kormány által képviselt, átfogó szempontok között. Autonóm módon akarjuk szolgálni az egész magyar demokráciát, de tisztában vagyunk azzal, hogy az autonómiát nem paragrafusok, nem holt betűk, hanem az élet teszi elevenné, gyakorlativá és hogy életünk a magyar demokrácián és az egész magyar nép szolgálatának átfogó szempontjain felül, tehát olyan területen játszódik le, amelyből Budapest nem vonhatja és nem is akarja kivonni magát. Nincs külön budapesti vagy külön békéscsabai^sors: egy magyar sors van és a magyar demokráciáért folytatott küzdelemben együtt kell állnunk vagy buknunk. És ha e küzdelemben elbuknánk, semmiféle autonómia paragrafusai nem menthetnének meg bennünket. Új fővárosi törvényre feltétlenül szükség van, azért is, hogy a régi fővárosi törvények elavult rendelkezéseit a székesfővárosi közigazgatási rendszerből eltávolítsuk és helyükbe törvényerőre emeljük azt a forradalmi jogot, amely az önkormányzat szervezetén belül az élet szem előtt tartásával az írott jogszabályok mellett, vagy azokkal szemben a felszabadulás óta kialakult. Az új fővárosi törvényben gondoskodni kell arról is. ami minden demokratikus közigazgatásnak sajátja, hogy a vezetésben az egyéni ügyintézés helyett a testületi ügyintézés, a tanácsrendszer formáira térjünk át. Lehetnek még köztünk viták abban a tekintetben, hogy inkább törvényhatósági, tehát laikus