Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

7.1 1947. július 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 311 - 312 - 313 - 314 - 315 - 316 - 317 - 318 - 319 - 320

1947 július 18-iki közgyűlés. 320. szám. 153 tanácsot, vagy hivatalnoktanácsot hívjunk-e életre, de meg vagyunk győződve, hogy nincs vita abban a tekintetben, hogy hasonlóan a keleti és nyugati államok demokratikus közigazgatásához, az új fővárosi törvényben a fejlődést ilyen irányba tereljük. Az önkormányzat elvének nemcsak a központi városvezetésben, hanem a kerületi igazgatásban is érvényesülnie kell és ezért az új fővárosi törvény, megalkotásánál foglalkoznunk kell a kerületi választmányok életrehívásának gondolatával is. Az elmúlt két és félesztendő városi politikáját három elődömnek : Csorba Jánosnak, Vas Zoltánnak és Kővágó Józsefnek működését hosszú időn keresztül szinte "csak a létért való küzdelem, a mindennapi kenyérnek, tüzelőszernek, elektromos áramnak, víznek, gáznak előteremtéséért napról napra folytatott szívós, keserves és kemény munka jellemezte. Emlékszem Vas Zol'tán székfoglaló beszédjére, amelyben arról szólt, hogy nincs élelmünk, építőanyagunk, szenünk és a pénztárban nincs egyetlen fillér sem. A stabilizációnak, a jó pénznek a megteremtésével az egész magyar nép és vezetői számára egyaránt / megadatott a lehetőség, hogy a mindennapi gondokon túl terveket tudjanak kovácsolni, jövő életünk fejlesztésének elgondolásaival tudjanak foglalkozni. Ezért várospolitikánkban is elkövetkezett az a korszak, amikor a létért való küzdelem korszakából a fejlődés korszakába léphetünk, — megemlékezve mindenkinek érdemeiről, akik lehetővé.tették énnek a fővárosnak és népének a megmaradását, megemlékezve arról a sok segítségről, amelyben elsősorban a baráti Szovjet-Únió, másrészt a világ legkülönfélébb nagy és kis országai a nehézségek,,az ínség és szűkölködés napjaiban részeltettek bennünket. Függetlenül attól, hogy ki és mennyi ideig polgármester, ma áttérhetünk az alkotó várospolitikának arra a korszakára, amely hivatott Budapest fejlődésének irányvonalát a legközelebbi évtizedekre megalapozni. Ez a tény természetesen gazdasági politikánkban is éreztetni fogja hatását, mert hiszen ma már nem a szó azon értelmében vett kötött gazdálkodásról van szó, amely naponként beleavatkozást és szabályozást kíván, amely napról napra különféle rendszabályokkal akarja biztosítani a gazdasági élet egészséges ütemét, hanem tervszerű gazdálkodásról, amelyben a munka irányelveit, a fejlődés menetét, terveinket •megszabjuk, ezen belül tág teret engedünk az államokat és városokat felvirágoztató öntevékenység szellemének. Budapest, amely a múlt században az európai városi életben szinte páratlan fejlődéssel, nem a szomszédos kisvárosok hozzácsatolásával emelkedett a milliós városok sorába, ma később, mint a többi európai fővárosok, az előtt a kérdés előtt áll, hogy az úgynevezett peremvárosokkal való viszonyát behatóan megvizsgálja. Meg vagyok győződve arról, hogy az élet és a szerves fejlődés törvénye a Nagy-Budapest gondolat felé mutat, hiszen a budapestkörnyéki városokat és községeket érdekeik ezer és ezer kapoccsal fűzik Budapesthez. Addig is azonban, amíg ebben a-kérdésben a köztársaság kormányának, a fővárosnak és az érdekelt peremvárosoknak részvételével döntés történik, Budapest szeretettel ajánlja fel a maga támogatását a vele határos városoknak és községeknek. Ennek a támogatásnak egyelőre szűkreszabott anyagi lehetőségeink között abban kell megnyilvánulnia, hogy a főváros közvetlen környékén élő népességnek, amely kenyerét legtöbbször a fővárosban találja meg, közlekedésünk és közműhálózatunk lépcsőzetes kiterjesztésével és a közművelődési szervezet további kiépítésével, saját lakóhelyén is biztosítsuk mindazokat az anyagi és szellemi lehetőségeket, amelyeket Budapest, mint világváros eddig csak a saját keretén belül élő lakosságnak biztosított. •Két hét múlva megkezdődik a magyar demokráciának a stabilizáció óta történt legnagyobb gazdasági erőfeszítése, a magyar nép életnívóját felemelni kívánó hároméves terv érdekében. Ehhez a- nagy nemzeti erőkifejtéshez a főváros természetesen minden ereje latbavetésével csatlakozik. Hároméves gazdasági tervünk már elkészült, azt az alpolgármester urak meg is küldöttek a torvényhatóság igen tisztelt tagjainak. Az egész fővárosi apparátus azon lesz, hogy ezt a tervet teljes egészében meg tudja valósítani. A terv végrehajtása tekintetében természetesen sok függ attól, hogy azok a bevételek, amelyek a terv gazdasági fedezetét biztosítják, előirányzott összegek befolynak-e? Bízom abban, hogy várakozásaink ezen a téren teljesedni fognak és Budapest adófizető polgársága úgy mint eddig is, ezután is eleget tesz a"reárótt — belátom, sokszor súlyos — kötelezettségeknek és ezzel a terv megvalósításának gazdasági lehetőségeit biztosítja. Tudatában vagyok annak, hogy a hároméves terv végrehajtása során lesznek nehézségeink, amelyeknek leküzdése, áthidalása, sok fejtörést fog okozni és talán nem is mindig sikerül olyan simán, mint szeretnénk.-De tudom azt is, hogy lelkes munkával, erős akarattal, az erők egybefogásával le lehet győzni a legnagyobb akadályokat is és hiszem, hogy Budapest minden dolgozója egy lesz velünk akkor, amikor a háromeves terv megvalósítására kell anyagi, gazdasági, szellemi és fizikai erőnket egyesíteni. A hároméves terv végrehajtása minden dolgozónak, de elsősorban a főváros szellemi és fizikai dolgozóinak legnagyobb erőkifejtését jelenti. Meg vagyok győződve arról, hogy a főváros alkalmazottai ezzel az egész magyar nép életszínvonalának felemelésére, saját sorsuk megjavítására és a demokrácia gazdasági rendszerének megszilárdítására folytatott harcban odaadóan fogják támogatni erőfeszítéseinket. És ha az infláció és a papírpénz áradatának korszakában ez a fővárosi alkalmazotti kar túlnyomó többségében éhezve, fázva és lerongyolódva, hazafias érzésből és népének szeretetétől vezérelve el tudta 'átni a maga feladatait, akkor ma mégis jobb körülmények között, biztosabb politikai és stabilabb gazdasági helyzetben kell kifejteni a maga erőfeszítéseit. Ez a fővárosi alkalmazotti kar csodálatosan végzett munkája mellett az infláció nehéz napjaiban is túlnyomó többségben tisztességes maradt. És erre a szempontra különösen szeretném az összes szellemi és fizikai dolgozók figyelmét felhívni. A magyar demokrácia megerősítésének, megszilárdításának egyik legfontosabb bázisa a korrupció e

"en, á hivatali tisztesség érdekében folytatott harc, amelynek során pártállásra, összeköttetésre, rokonságra v

aló tekintet nélkül könyörtelenül el kell távolítani mindenkit a főváros életéből, aki a dolgozók verejtékéből "leg nem engedhető módon, befolyásolásával való üzérkedés útján, aláássa a magyar demokrácia erkölcsi Minden magyar dolgozónak éreznie keli, hogy a közigazgatásnak, az üzemeknek az apparátusa más szellemű, mint régen volt hogy ez az apparátus érte és általa van és hogy ez az apparátus nem uralkodni