Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

5.1 1946. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 217 - 218 - 219 - 220 - 221 - 222 - 223

1946 május 15-iki közgyűlés. 217—223. szám. 131 Pikier Emil dr. Pintér Géza Pollák Ferencné Pollner Gyögy dr. Pongrácz Kálmán Pusztaszeri Erzsébet Rajkay Sándor dr. Rákosi Mátyás Remetey Béla dr. Rendek Károly dr. Reök Iván dr. Rékai Pál dr. Rotschild Géza Rózsa Gyula Rubletzky Géza Rupert Rezső dr. Saláta Kálmán dr. Sántha Vilmos Sári Ignác Slachta Margit Sebestyén János Simándi Béla Sokhegyi János törvényhatósági bizottsági tagok. Steinherz Simon Sulyok Dezső dr. Supka Géza Szabó Jánosné Szathmáry Imréné Szebenyi Endre dr. Szelnár Aladár dr. Szemes József Szenner József dr. Szenti Gusztáv T. Szerémi Boriska Székely Beáta Székely Gábor dr. Székely Lajos Széli Jenő Szilas Oszkár dr. Szilágyi Sándor Szintén György dr. Szladits Károly dr. Szolnoki István dr. Takács Imre Tamás Károly dr. Tausz János Thuránszky Zoltán Thurzó Endre Tolnay Gábor dr. Tóth Benő Tóth Lajosné Tömör Ede dr. Trócsányi Zoltán dr. Turóczi Trostler Józsefdr. Türk Ödön Vadkerthy Ferenc Varga László dr. Varga Lajos dr. Vámos Sándorné Vészi Gyula Vida Ferenc dr. Vigh Lajos Vincze István Vinczer Pál Virág Sándorné Vörös Gyula Zeöke Antal dr. Zsolt Béla !217. Olt Károly alelnök a közgyűlést 16 órakor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !218. Elnök javaslatára a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Lakatos Imre és Supka Géza bizottsági tagokat küldi ki. !219. Távolmaradásukat kimentették: Szakasits Árpád, Acsay László, Andaházy-Kasnya Béla, Dajkovics István, Somogyi Imre, Jékelyi László, Kosztandi István, Szakasits György, Kőműves Józsefné, dr. Hedry Endre, Sárfi Rózsi, dr. Révész Mihály, Verebély László, Vas Zoltán, Varga István, Gobbi Hilda, Reszegi Ferenc, Kossá István, Gárdos Mária, Losonczy Géza, Major Tamás, Sebestyén János, Kovács Imre M. K- P-, László Lenke és Krén Margit bizottsági tagok. !220. Efnök bejelenti, hogy Szakasits Árpád a törvényhatósági bizottság elnöke betegsége miatt nem vehet részt az ülésen és a közgyűlés nevében kíván mielőbbi felgyógyulást. !221. Elnök bejelenti, hogy Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke megérkezett a törvényhatóság székházába, hogy elfoglalja helyét a közgyűlésen. Javasolja, hogy az illusztris bizottsági tagot a közgyűlés küldöttség útján hívja meg és javasolja, hogy a küldöttség vezetésére Kővágó József polgármestert, tagjaiul pedig Bechtler Péter, Katona János, dr. Morvay Endre alpolgármestereket, továbbá Bognár József, Csécsy Imre, Csobányi Zoltán, Földes Mihály, Kovács Imre, Supka Géza, Varga László, Vámos Sándorné bizottsági tagokat kérje fel. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. !222. Elnök a közgyűlést felfüggeszti, majd a küldöttség megérkezésekor az ülést ismét megnyitja. (Károlyi Mihályt a közgyűlés tagjai lelkes éljenzéssel fogadják). !223. Olt Károly alelnök a következő beszédet intézi Károlyi Mihályhoz: Elnök Úr! Budapest törvényhatósági bizottsága, Budapest dolgozó népe nevében szeretettel köszöntöm Ont. Köszöntöm a 27 évi hontalanság után hazatérőt abban a városban, amelyhez politikai harcainak annyi emléke fűződik. 25 év elnyomatása alatt Budapest kövei némán hirdették 1918, októberét. A csendes Egyetem-utcai palota ablakai, az Astoria-szálló, a Duna partján álló nagy palota: az Országháza tanúi az ön politikai pályájának és a 25 éves reakció alatt figyelmeztettek bennünket a magyar szabadságharcnak 1918-as határkövére. A felszabadulás a magyar függetlenségért és népjogokért való küzdelemnek két nagy történelmi határkövét: 1848-at és 1918-at közelebb hozta egymáshoz és mihozzánk. A reakció a magyar történelemnek fényes lapjait mesterségesen ködösítette el és hamisította meg. Ma .tisztán látjuk az összefüggéseket: 1848. nélkül nem lehetett volna 1918., de nem lehetett volna 1945. sem. 1848. demokratikus hagyományai, Kossuth és Petőfi szelleme éledt fel újra és vetett hatalmas lángot 1918-ban. A magyar demokráciáért folyó nagy küzdelem az első világháború előtt és alatt az ön nevéhez fűződik Elnök Űr és 1918-ban a Magyar Népköztársaság legméltóbb fiát emelte az elnöki székbe. A forradalom a magyar nép szabadságharca, a történelem során nem először elbukott és 25 év szörnyű elnyomatásába omlott. Egy újabb világégés kellett ahhoz, hogy a független, demokratikus Magyarország valóban megszülethessek. E 25 év alatt mi, az ország határain belül, föld felett és föld alatt harcoltunk a magyar szabadságért, ön Elnök Úr az emigrációban küzdött népünkért és népünk becsületéért, akkor, amikor a magyar reakció által guzsbakötve az' úri Magyarország mocskolta be népünknek, Kossuthnak, Petőfinek és Károlyi Mihálynak legszebb demokratikus hagyományait. Nagy szomszédunk, a szovjet nép jóvoltából ma visszatértünk a világ szabadságszerető népeinek családjába. Feltámad a magyar nép. Munkásság és parasztság megteremti és megszilárdítja, immár elvehetetlenül, a demokratikus népi Magyarországot. Ezért dolgozunk. Munkánknak máris nagy eredményei vannak. Megoldódott a •egdöntőbb magyar kérdés, a feudális Magyarország porbahullott, a kápolnai ásónyom után 1945-ben megvalósult a földosztás, a magyar reakció legjelentősebb bástyáit leromboltuk. Szabad népek szabad fővárosában üdvözli önt Budapest közgyűlése, Elnök Úr, azt a férfiút, akinek megadatott az az elégtétel, hogy 27 évi kitaszítottság után láthassa egy emberöltő munkájának eredményét és viszontláthassa ezt a várost! Az ellenforradalom és a fasizmus szörnyű évei alatt csak lopva figyelhettük itthon az ön munkásságát. Dé megértettük üzeneteit és megértettük azt is, hogy egyike azoknak a keveseknek, akik az elsők között ismerték fel a Szovjetunió nagy történelmi jelentőségét, a szomszéd népekkel való őszinte barátság és megbékélés szükségességét