Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

3. 1944. február 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

51 9. A polgármester és a központi üzemvezető szolgálati büntetésként dorgálást is megállapíthat. 10. Az előlépés elvonása abban áll, hogy az alkalmazott meghatározott idő alatt, mely 3 évnél hosszabb nem lehet, magsaabb fizetési osztályba vagy magasabb fizetési fokra, illetve fokozatba nem léphet elő, sem magasabb állásra ki nem nevezhető. Az előlépés elvonásának hatálya azzal a nappal kezdődik, amelyen az alkalmazottra az előlépés, illetve kinevezés lehetősége megnyílt, azonban a fegyelmi határozat keltétől számított 5 éven túl nem terjedhet. 11. Az, aki á büntetést megállapítja, határozathozatal előtt jogosult a vizsgálat kiegészítését, vagy teljes megismétlését is elrendelni és határozatának kialakításánál a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben foglaltakon kívül egyéb — közvetlenül tudomására jutott, határozathozatal előtt az alkalmazottal közölt — ténybeli adatot is felhasználni. 12. A helyi üzemvezető köteles a szolgálati büntetést kimondó határozatot írásban közölni és a kiszabott büntetést végrehajtani. 13. A szolgálati büntetésekről üzemenkint nyilvántartást kell vezetni és a kiszabott fegyelmi büntetést az alkalmazott személyi nyilvántartó és minősítési lapján is fel kell jegyezni. A nyilvántartott feljegyzést — ha az alkalmazott ellen időközben újabb eljárás nem indult — a szolgálati büntetés időbeli hatályának megszűntétől számított 2 év elteltével törölni kell. Ellenkező esetben az előző feljegyzés is csak az újabb büntetésre vonatkozó feljegyzéssel egyidejűen törölhető. 14. Dorgálás büntetés kiszabása esetén az alkalmazott a határozat keltétől számított egy évre a rendkívüli juttatásokból (külön remuneráció, karácsonyi jutalom stb.) részben vagy egészben kizárható, az előlépés ideiglenes elvonása esetén pedig — amennyiben a határozat rövidebb időtartamot nem állapít meg — annak keltétől számított 3 év alatt rendkívüli juttatásban egyáltalán nem részesülhet. C) Azonnali hatályú elbocsátás. 1. Azonnali hatályú elbocsátás a kereskedelmi és ipari alkalmazottakra vonatkozóan az 1884. XVII. t.-c. 94. §-ában, valamint az ezt kiegészítő egyéb jogszabályokban megállapított azonnali hatályú felmondási okok valamelyikének fennforgása esetén alkalmazható. 2. Az 1884: XVII. t.-c. 94. §-ának alkalmazását illető szolgálati kötelezettségnek kell tekinteni mindazt, amit jelen Szabályzat rendelkezései az alkalmazott kötelezettségének előírtak. 3. Az azonnali hatályú elbocsátást az 1—

III. fizetési osztályokba tartozó alkalmazottakra a polgármester, minden más alkalmazottra a központi üzemvezető gyakorolja. 4. Az azonnali hatályú elbocsátást a vétkes alkalmazottal írásban kell közölni és az errevonatkozó értesítésben az elbocsátás indokát is fel kell tüntetni. 5. Az azonnali hatályú elbocsátás a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos mindennemű — az alkalmazottat, valamint hozzátartozóit megillető — igény elvesztésével jár, kivéve, ha — rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén — az elbocsátott alkalmazott hozzátartozói részére a polgármester kegyelmi ellátást állapít meg. [Nyugdíjszabályzat 4. §. (2) bek.] 6. Az, akit azonnali hatállyal elbocsátottak, a Szabályzat hatálya alá tartozó üzemeknél többé nem alkalmazható. 7. Az azonnali hatályú elbocsátást, úgyszintén a nyugdíj vagy özvegyi járadék azonnali hatályú elbocsátási okon alapuló megszüntetését megállapító [Nyugdíjszabályzat 17. §. (1) bek. /; pontja és 22. §. (2) bek. e) pontja] határozatban meg nem nyugvó alkalmazott, nyugdíjas vagy özvegy igényeit bírói úton érvényesítheti. 31. §. Felfüggesztés. (1) Szolgálati vétség folytán a helyi üzemvezető bármikor felfüggeszheti az alkalmazottat állásától, ha I. a valószínűsített cselekmény vagy mulasztás olyan természetű, hogy valónak bizonyulása esetén azonnali hatályú elbocsátást vonhat maga után, vagy