Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

3. 1944. február 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

52 2. az alkalmazott terhére rótt cselekménynek már az alapos gyanúja is indokolttá teszi, hogy az üzem tekintélye, vagy a közérdek szempontjából a szolgálattól távoltartassék, vagy 3. az alkalmazott további működése veszélyeztetné az eljárás eredményét vagy helyrehozhatatlan kárt okozna, vagy 4. az alkalmazott ellen bűnügyi eljárás van folyamatban. (2) Fel kell függeszteni állásától az alkalmazottat, ha őt gondnokság alá helyezték, vagy ellene a csődnyitást jogerősen elrendelték, ha őt bűntett vagy nyereségvágyból, vagy aljas indokból elkövetett, továbbá az állam és a társadalom hatályosabb védelméről, illetve a magyar állam biztonságát és nemzeti érdekét veszélyetető egyes cselekményekről szóló törvényes rendelkezésekbe ütköző vétség miatt vád alá vagy hatósági (rendőri) felügyelet alá helyezték, vagy a főtárgyalásra közvetlenül megidézték. (3) A felfüggesztést mind a polgármester, mind a központi, illetve a helyi üzemvezető elrendelheti. Azoknak az alkalmazottaknak a felfüggesztéséről, akiket a polgármester nevez ki, a polgármesternek, azoknak az alkalmazottaknak a felfüggesztéséről, akiket a központi üzemvezető nevez ki, a központi üzemvezetőnek haladéktalanul jelentést kell tenni. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább 6 hónapnál. Ezt a határidőt a polgármester, illetve a központi üzemvezető indokolt esetben még 3 hónappal meghosszabbíthatja. További meghosszabbításnak csak akkor van helye, ha az üggyel kapcsolatosan büntető eljárás is van folyamatban vagy ha az ügy befejezését az eljárás alatt álló alkalmazott magatartása akadályozza, vagy ha az alkalmazott személyi okból (pl. ismeretlen helyre távozás) azonnali hatállyal eí nem bocsátható. (5) A felfüggesztés megszüntetését a polgármester, a központi üzemvezető vagy a helyi üzemvezető rendelheti el. (6) A felfüggesztés megszűntével a visszatartott fizetési részleteket — azonnali hatályú elbocsátás esetét kivéve — az alkalmazottnak ki kell adni. 32. §. Elévülés. (1) Az elévülés kizárja a szolgálati vétség megtorlását a cselekmény elkövetésétől vagy a mulasztástól számított 3 év multán. Ha azonban a szolgálati vétség azonnali hatályú elbocsátást vonhat maga után, az elévülés 10 év elteltével következik be. (2) Bűncselekmény esetén az elévülés időtartama nem lehet rövidebb annál, mint aminőt a büntetőtörvény az illető bűncselekményre megállapít. (3) Nincs helye elévülésnek olyan bűncselekmény esetén, amelyet az alkalmazott 24-ik életévének betöltése után nyereségvágyból vagy aljas indokból követett el. Ez a rendelkezés irányadó arra az alkalmazottra is, akit az állam vagy a társadalom rendje ellen elkövetett bűncselekmény miatt ítélnek el. (4) Az elévülést félbeszakítja a polgármesternek, a központi és helyi üzemvezetőnek a szolgálati vétség miatt az alkalmazott ellen irányuló bármely határozata vagy intézkedése. Az intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdődik. 33. §. Üjrafelvétel. (1) Szolgálati vétség tárgyában újrafelvét élnek akkor van helye, ha a büntetéssel sújtott alkalmazott (nyugdíjas) vagy ellátásra jogosult hozzátartozója az ügy érdemére döntő oly bizonyítékokat hoz fel, amelyet korábban fel nem használt és amely egymagában, vagy az eljárás során felhozott bizonyítékokkal együttesen az alkalmazott (nyugdíjas) büntetlenségét, vagy enyhébb büntetés alkalmazását eredményezhette volna. (2) Üjrafelvétel a határozat keltét követő egy év után csak olyan újabb bizonyíték alapján kérhető, amelyet a büntetéssel sújtott alkalmazott (nyugdíjas) vagy ellátásra jogosult hozzátartozója ezen időpontot megelőzően önhibáján kívül nem használhatott. tanácsnok, J alpolgármester*^ a közgyűlés jegyzője