Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

(4) Ha az édesanya az alkalmazott (nyugberes) apától törvényesen elváltán élt s ezért a 13. §-ban megállapított ellátás őt csak a tartásdíj erejéig illeti meg, az alkalmazott (nyugberes) apa halálát követő három hónapon át az árva (árvák) számára ki kell utalni azt a különbözetet, amely az elváltán vagy különváltan élő édesanya havi tartásdíja és a 13. §. (1) bekezdésében megállapított ellátás egyhavi összege között van. (5) Minden egyéb esetben az árvákat a 13. §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokból egyenkint 15%, összesen legfeljebb 45% illeti meg; a járandóságoknak ebben a 45%-ában egyenlő arányban részesülnek. Ha azonban az árván (árvákon) kívül csak törvényesen elvált nő(k) tarthat(nak) igényt az említett járandóságokra, a tartásdíjon felüf maradó összegek is az árvát (árvákat) illetik. (6) Az előző bekezdésben meghatározott összegek csak abban az esetben nem illetik meg az árvákat, ha a 27., illetve a 28. §-ban megszabott életkort már betöltötték ; egyébként az így kifizetett összegeket még abban az esetben sem kell visszafizetni, ha a nevelési járadékra nem lennének jogosultak. (7) Az özvegyi járadékban részesülő özvegy halála esetén a nevelési járadékban részesülő árva (árvák) részére az özvegy életében élvezett nevelési járadék mellett az elhalálozás napját követő három naptári hónapon át az özvegyi járadék esedékességének napjain folytatólagosan azt az özvegyi járadékot kell kifizetni, amely az elhunyt özvegy részére ezalatt az idő alatt járna, ha életben volna. 23. §. A nevelési járadék összege. (1) A nevelési járadék a 24. §-ban meghatározott korlátozásokkal a szabályrendelet értelmében az adott esetben a megállapítható egész özvegyi járadéknak a 20%-a fejenkint. — A nevelési járadék összegszerű megszabásánál az özvegyi járadéknak azt az összegét kell alapul venni, amely az elhunyt alkalmazott (nyugberes) beszámítható alapbére után a 14. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján az özvegyi járadék összegére vonatkozó egyéb korlátozó rendelkezések figyelembevétele nélkül megállapítható. (2) Az alkalmazott nők árváit megillető nevelési járadék megállapításánál az előző bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az özvegyi járadék több nő között oszlik meg, a nevelési járadék összegszerű megállapításakor az özvegyi járadékot felosztatlanul teljes összegében kel' alapul venni. (4) A teljesen árvák a nevelési járadéknak kétszeres összegét kapják. (5) A teljesen árvákkal egy tekintet alá esnek azok a félárvák is, akiknek anyjuk özvegyi ellátásban nem részesül, vagy özvegyi járadékát elvesztette, vagy megváltotta, továbbá az alkalmazott (nyugberes) nőnek olyan árvája, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresőképtelen. (6) Ha a félárva időközben teljesen árva lesz, vagy olyanná válik, aki a teljesen árvákkal egy tekintet alá esik, a nevelési járadékot a (4) bekezdésben megszabott mértékre kell felemelni. (7) Ha a szülők mindegyike ennek a szabályrendeleteknek hatálya alá tartozó alkalmazásban volt, az árva (árvák) csak az egyik szülő után jogosult(ak) nevelési járadékra. Ebben az esetben a két nevelési járadék közül a nagyobbösszegűt kell folyósítani. 24. §. A nevelési járadék felső határa. (1) A tényleges szolgálat idején elhunyt, nyugbérre jogosult alkalmazott után a félárvák részére megállapítandó nevelési járadékok összege együttvéve nem haladhatja meg annak az ellátásnak az 50%-át, amely az alkalmazottat a nyugbérezés feltételeinek halála napján való bekövetkezése esetén megillette volna. (2) Az elhalt nyugberes után a félárvák részére megállapítandó nevelési járadékok együttvéve nem haladhatják meg az elhunyt ellátásának az 50%-át.