Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

37 IV. FEJEZET. A nevelési járadék. 20. §. A nevelési járadékra való igény. (1) Nevelési járadékban részesülnek a nyugbérre jogosult vagy nyugbéres alkalmazottnak törvényes vagy törvényesített árvái. (2) Ezekkel az árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá esik : 1. az alkalmazott (nyugbéres) férfinek házasságon kivül született gyermeke, ha az atya apaságát jogszerűen elismerte, vagy ha ezt a bíróság jogerősen megállapította, valamint 2. az a gyermek, akinek a javára az alkalmazott (nyugbéres) férfit jogerős bírói ítélet tartásdíj fizetésére kötelezte, továbbá 3. az alkalmazottnak (nyugbéresnek) olyan örökbefogadott gyermeke, aki hadiárva, vagy légitámadás polgári áldozatának árvája volt, továbbá akit az alkalmazott állami gyermekmenhely, vagy székesfővárosi árvaház, illetve gyermekotthon kötelékéből fogadott örökbe, és végül 4. mostohagyermeke, ha eltartásáról az alkalmazott férfi gondoskodott. (3) Nevelési járadékra a gyermeknek még akkor is igénye van, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül született. (4) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. (5) A nyugbérre jogosult, vagy nyugbéres nő után az árvákat nevelési járadék akkor is megilleti, ha atyjuk él, de ez teljesen vagyontalan, jövedelme (állandó keresete) nincs és egyszersmind teljesen munka- és keresőképtelen. 21. §. Kizáró okok. (1) Nevelési járadékra nincs igénye annak az árvának : a) aki nem magyar állampolgár; b) akit a bíróság bűntett, vagy az állami vagy a társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt; c) aki az alkalmazott (nyugbéres) örökbefogadott gyermeke, kivéve a 20. §. (2) bekezdésének 3. pontjában felsoroltakat. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti az a körülmény, hogy az alkalmazott (nyugbéres) gyermekét valaki örökbefogadta. 22. §. Az árvák ellátása az alkalmazott (nyugbéres), valamint járadékos özvegy halálát követi három hónapban. (1) A teljesen árva részére az alkalmazott, vagy nyugbéres apa, illetve az alkalmazott, vagy nyugbéres anya halála után három hónapon át mindazokat a járandóságokat ki kell utalni, amelyek az apát, illetve az anyát ezalatt az idő alatt megillették volna, ha életben marad [13. §. (1) bekezdés]. (2) Ugyancsak ki kell utalni az (1) bekezdésben megállapított járandóságokat, ha az árva édesanyja a 13. §-ban megállapított ellátásra nem jogosult, valamint az anya elhunytakor, ha az apa teljesen vagyontalan és keresőképtelen. (3) Ha az apa halála után a 14. §. (3) bekezdésében megállapított mérték szerint özvegyi járadékra jogosult özvegyet hagyott hátra, aki egyúttal az árva (árvák) édesanyja, abban az esetben az apa halálát követő három hónapon át a 13. §. (1) bekezdése értelmében kifizetésre kerülő járandóságok az árva (árvák) ellátására is szolgálnak.