Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

32 (2) Azt, hogy az alkalmazott elaggás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt szolgálatának ellátására tartósan képtelen, a székesfőváros tiszti főorvosa, vagy ennek mindenkori helyettese állapítja meg végérvényesen. (3) Szolgálatának ellátására tartósan képtelenné vált s emiatt nyugállományba helyezett alkalmazottat, ha életének 60. évét még nem töltötte be, a székesfőváros polgármestere a — nagyüzemeknél a központi vezérigazgató — a tiszti főorvossal (helyettesével) bármikor felülvizsgáltathatja s ha a vizsgálat eredményeként szolgálatképesnek találja, ellátásának megszüntetésével szolgálattételre kötelezheti. (4) Azt az ellátásra jogosult alkalmazottat, aki nyilván, vagy bizonyíthatóan hivatalos eljárás, vagy munkaközben, önhibáján kívül szenvedett baleset következtében szolgálatra képtelenné válik és beszámítható (6. és 7. §§.) szolgálati ideje az 5 évet meg nem haladta, olyan összegű nyugbérben kell részesíteni, mint azt, akinek már 10 beszámítható szolgálati éve van. Ha a beszámítható szolgálati idő az 5 évet meghaladja, ehhez — tekintet nélkül a szolgálati évek számára — még hat évet kell számítani. (5) Ha az alkalmazott az üzem érdekeinek védelmében, az üzemet fenyegető veszedelem, vagy kár elhárítása céljából tanúsított magatartása miatt a szolgálatra teljes mértékben képtelen lesz, — tekintet nélkül arra, hogy ellátásra jogosult volt-e, vagy sem, — a legutoljára élvezett alapbérével [5. §. (1) bekezdés 2. pont] egyenlő összegű nyugbérben kell részesíteni. (6) A háborúban teljesített katonai szolgálat tartama alatt és azzal szoros kapcsolatban szerzett sérülés, sebesülés, vagy más egészségromlást szenvedett, vagy meghalt, eltűnt, hadifogságba esett alkalmazottnak, illetve hozzátartozóinak ellátásánál az 1942. évi XIV. t.-c. 19. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) Az alkalmazott nőnek saját szolgálata után nyugbérre akkor is igénye van, ha férjnél van, vagy ha férje után özvegyi ellátásban részesül, saját jogán szerzett nyugbérét akkor is megtartja, ha férjhez megy, feltéve, hogy a nyugbérre való jogosultság kellékei megvannak. 10. §. A nyugbér összege. (1) A nyugbér havi összege 10 éves beszámítható székesfővárosi szolgálati idő után (6. és 7. §§.) a legutolsó alapbér havi összegének (5, §.) 40%-a, amely a 11 szolgálati évvel kezdődően és a 40. szolgálati évvel befejeződően evenkint 2%-kal emelkedik ; a 40 éves szolgálati idő után a havi nyugbér az alkalmazott legutolsó havi alapbérének egész összegével egyenlő. (2) A 7. §. (5) bekezdésében megjelölt esetben azzal a szolgálattal kapcsolatos alapbér az irányadó, amelyik szolgálattal kapolatban élvezett és beszámítható bér alapján — a szolgálati időnek a 7. §. (5) bekezdése szerint való számításával — magasabb összegű nyugbér állapítható meg. (3) A nyugbért a kormányhatóság által megállapított bérpótléknak megfelelő százalékkal kell növelni. A munkabérek csökkentése esetén a nyugbéreket is megfelelően csökkenteni kell. H. §. A nyugbér megszüntetése. (1) A nyugbért meg kell szüntetni, ha a nyugbéres : 1. meghal; 2. a székesfővárosnál, annak intézményénél, intézeténél, vállalatánál, üzeménél — ideértve a részvénytársasági szervezetben fenntartott vállalatokat és üzemeket is — újból alkalmazást nyer; 3. elveszti magyar állampolgárságát; 4. szabályszerű engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik (8. §.); 5. akit azért nyugbéreztek, mert szolgálatának ellátására tartósa/ képtelenné vált, az elrendelt orvosi felülvizsgálaton (9. §. (3)] igazolás nélkül meg-nem jelenik, vagy a felülvizsgálatot bármiféle okból szándékosan meghiusítja ; / rx;—r~ alpolgármester h.-elnök. tanácsnok, a közgyűlés jegyző/