Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

33 6. közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. még szolgálatának tartama alatt olyan cselekményt vagy mulasztást követett el, amely miatt a nyugbérre való jogosultságát elvesztette volna (4. §.), ha a cselekmény vagy a mulasztás elkövetése még szolgálatának ideje alatt derül ki; az ellátást azonban nem lehet megszüntetni akkor, ha a cselekmény vagy a mulasztás elkövetése óta három évnél hosszabb idő telt el; 8. nyugállományba való helyezése után olyan körülmény derül ki, amely már a nyugbérezés időpontjában megvolt és amelynek ismeretében az ellátás nem lett volna megállapítható; úgyszintén, 9. ha a nyugbérest bűntett miatt, vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik; továbbá, ha 10. a 9. pontban meghatározott bűncselekményeket kétségtelenül megállapíthatóan elkövette s ellene szökés miatt, vagy más okból a bűnvádi eljárást megindítani vagy lefolytatni nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben a 2., 3., 4., 5. és 6. pontok alatt megjelölt esetekben a nyugbért csak időlegesen kell megszüntetni s újból folyósítani kell, ha megszűnik az az ok, amely miatt a nyugbért meg kellett szüntetni. Ilyen esetekben az ok megszűnését követő hó 1. napjától kell a nyugbért újból folyósítani. A közben eltelt időre a nyugbért utólag sem lehet kiutalni. Ha a 2. pontban megjelölt alkalmazás ellátással szűnt meg, addig nem lehet a nyugbért újból kiutalni míg az alkalmazott az utóbbi ellátásban részesül. (3) Az (1) bekezdésben a 3.—10. pontok alatt megjelölt esetekben a nyugbéresnek és hozzátartozóinak további ellátását a 116/1931. kgy. számú szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) A nyugbért nem lehet megváltani. III. FEJEZET. Az Özvegyi járadék. 12. §. Az özvegyi járadékra való igény. (1) özvegyi járadékra igénye van annak a nőnek, akinek férje, amikor meghalt, nyugbérre jogosult volt, vagy nyugbért élvezett, ha 1. az elhunyt férjjel ennek tényleges szolgálata idejében, vagy azt megelőzően és 2. legalább hat hónappal a férj halála előtt lépett törvényes házasságra, továbbá 3. a férj a házasságkötés idején még nem volt 60 éves és 4. a férjjel ennek halála idején együttélt. ad 1. Ha a házasságot a férj nyugbérezése után kötötték, özvegyi járadékot csak akkor lehet igényelni: a) ha a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt vagy előtt született gyermeket törvényesítették, vagy b) ha a férjet, aki a házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugbérezéskor még nem töltötte be azt a szolgálati időt, amely beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű ellátásra nyújt igényt, a házasságkötés után annál a munkaadó hivatalnál stb.-nél, amelynek szolgálatából nyugállományba került, újból alkalmazzák. Az újabb alkalmazásban eltöltött szolgálati idő azonban teljes egy évnél rövidebb nem lehet. ad 2. Ha az özvegy férjével a férj halálát megelőző hat hónapon belül kötött házasságot, özvegyi járadékra igényt tarthat: a) ha igazolja, hogy férje a házasságkötésük idején nem szenvedett abban a betegségben, amely a halálát okozta, vagy b) ha a házasságkötés törvényesltés végett történt, vagy c) ha a házasságból utószülött származott. ad 3. Ha a férj a házasságkötés idején életének 60. évét már betöltötte, az özvegy csak akkor kaphat özvegyi járadékot,