Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

29 3. §. Az ellátásra való jogosultság. (1) Az alkalmazott nyugbérre csak akkor jogosult, ha 1. magyar állampolgár, 2. a székesfőváros szolgálatába való belépésekor még nem volt 40 éves, vagy ha szolgálatba lépéskor már negyven éves volt, korengedélye van, 3. a székesfőváros polgármestere — Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinél, Budapest Székesfőváros Gázműveinél és Budapest Székesfőváros Vízműveinél (következőkben : nagyüzemek) a központi vezérigazgató — szolgálatában megerősítette. ad 2.A székesfőváros szolgálatába való belépést attól az időponttól kell számítani, amelytől kezdődően az alkalmazott állandóan, megszakítás nélkül [7. §. (2) bekezdés] a székesfőváros szolgálatában van. Ha az alkalmazott szolgálatát a székesfőváros által átvett vagy megváltott intézménynél, üzemnél kezdte meg, a jogelőd szolgálatában eltöltött időt is számításba kell venni, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az alkalmazott ezalatt az idő alatt is a székesfőváros szolgálatában lett volna. Korengedély csak kivételesen, indokolt esetben adható. Ha az alkalmazott a szolgálatba lépésekor az 50. életévét betöltötte, korengedélyt nem kaphat. A korengedélyt az adja, aki az alkalmazott megerősítésére jogosult [ad (3) bekezdés]. ad 3. A székesfőváros polgármestere — nagyüzemeknél a központi vezérigazgató — az alkalmazottat szolgálatában a munkaadó hivatal, intézet, intézmény, üzem, vállalat vezetőjének — nagyüzemeknél a helyi üzemvezetőnek — javaslatára erősíti meg. A megerősítéshez a székesfővárosnál egyfolytában eltöltött, legalább kétéves szolgálat szükséges, de ötéves szolgálat után az alkalmazottat intézkedés nélkül is megerősítettnek kell tekinteni. — A nagyüzemeknek azokat az alkalmazottait, akik ennek a szabályrendeletnek az életbeléptetése előtt az 1249/1917. kgy. szám alatt megállapított szabályzat értelmében ellátásra már jogosultságot szereztek, szolgálatukban megerősítetteknek kell tekinteni. (2) Az alkalmazottnak özvegye és árvái általában járadékra jogosultak, ha az alkalmazott elhalálozása idejében nyugbérre jogosult volt, vagy nyugbért élvezett. Nyugbérre jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, akinek nyugbérét idö legesen meg kellett szüntetni {11. §. (2) bekezdés]. 4- §• Az ellátást kizáró okok. (1) Az alkalmazott, valamint özvegye és árvái — bár a 3. §-ban megállapított feltételek megvannak — ellátásra nem jogosultak : 1. ha az alkalmazott alkalmaztatásáról önként lemondott; 2. ha az alkalmazott szolgálatát önként elhagyta; 3. ha az alkalmazott oly cselekményt vagy mulasztást követ el, amely miatt azonnal elbocsátható és emiatt a szolgálatból jogszerűen tényleg el is bocsátották; 4. ha az alkalmazott olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, amely miatt a szolgálatból azonnal való elbocsátásnak van helye és ilyennek elkövetése után öngyilkos lesz, megszökik s ezért, vagy egyéb okokból az elbocsátást ellene foganatosítani nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben a 2., 3. és 4. pontok alatt meghatározott esetekben az alkalmazottnak és hozzátartozóinak az ellátásból való kizárását a munkaadó hivatal, intézet, intézmény, üzem, vállalat vezetőjének javaslatára a polgármester, illetve a nagyüzemeknél a központi vezérigazgató mondja ki. 5.J. Az ellátás összegének tényezői. (1) Az ellátás megállapításánál alapul kell venni: 1. az alkalmazott szolgálati idejét; 2. a legutoljára rendszeresen élvezett havi alapbérét.