Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

(2) A havi alapbér az órabéres alkalmazottaknál az alapórabér 208-szorosávaI, a napibéres alkalmazottaknál az alapnapibér 26-szorosával, a hetibéres alkalmazottaknál az alaphetibér 43-szeresével és végül a havibéres alkalmazottaknál az alaphavibérrel egyenlő. (3) Azoknak az alkalmazottaknak, akiknek teljesítménybérük (akkordbérük), jutalékuk van, vagy akiknek munkabérük nincs, illetve keresetüknek az csak kisebb részét alkotja a jövedelmük kizárólag, vagy nagyobb részben harmadik személyek változó szolgáltatásaiból (kiszolgálási díj, borravaló stb.) ered, a nyugellátás és nyugbérjárulék alapjául — a hasonló természetű munkát végző és velük hasonló képzettséggel rendelkező alkalmazottak munkabéreinek megfelelően — eszmei munkabért kell megállapítani. Ennek megállapítására a polgármester — a nagyüzemeknél a központi vezérigazgató — illetékes. (4) Akiknek az alapbéren felül természetben adott rendes havi ellátásuk (élelem, lakás, stb.) is van, ezt a nyugbér megállapításánál olyan összeggel kell alapul venni, mint amely összeggel az 1927. évi XXI. t.-c. értelmében kötelező biztosítás járulékainak a lerovásánál számításba vétetnek. 6. §. A szolgálati idő. (1) A szolgálati időt az ellátás megállapításánál attól a naptól [3. §. (1) bekezdés ad 2.] kell számítani, amely naptól az alkalmazott állandóan, megszakítás nélkül (7. §.) a székesfőváros szolgálatában volt. (2) A szolgálati időt annak a hónapnak az utolsó napjáig kell számítani, amelyben az alkalmazott tényleges szolgálati viszonya megszűnt. (3) A 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálat idejét az ellátás megállapításánál nem lehet számításba venni. (4) A beszámítható szolgálati idő megállapításánál az egész éveken felül maradó, hat hónapot meghaladó szolgálati idő teljes évnek számít, a hathónapi, vagy ennél kevesebb szolgálati idő figyelembe nem jöhet. — Az egész éveken felülmaradó időnek hónapokra való átszámításánál minden harminc napot egy hónapnak kell venni. (5) A világháborúkban résztvett, egyébként is ellátásra jogosult alkalmazottat az úgynevezett hadiév kedvezménye illeti meg, ha a szabályzat alapján beszámítható szolgálati ideje a 9 évet és 6 hónapot meghaladja. (6) Az ilyen kedvezményre jogosult alkalmazott szolgálati idejéhez a jogosultnak, illetőleg özvegyének vagy árváinak a kérelmére ahhoz a szolgálati időhöz, amelyet az ellátás megállapításánál alapul kell venni, annyiszor egy hadiévet kell számítani, ahány naptári évben 1. legalább három hónapon át teljesített katonai szolgálatot, vagy 2. tekintet nélkül a teljesített hadiszolgálat tartamára, a) harcban vett részt, vagy b) az ellenség előtt megsebesült, vagy c) hadi viszontagságok következtében — ideértve a járványos betegség esetét is — hadiszolgálatra képtelenné vált. (7) Ha az alkalmazott hadifogságba esett, a háborúnak befejezését követő negyedik év végéig hadifogságban töltött évei közül mindazokat, amelyekben legalább 3 hónapot hadifogságban töltött, szintén hadiéveknek kell számítani, ha egyébként a hadifogságba való jutás és a hadifogságban tanúsított magatartás igazolást nyert. (8) A hadiszolgálatot, a hadifogságot a székesfőváros közigazgatási alkalmazottaira előírt módon kell igazolni. (9) Az (5), (6) és (7) bekezdésekben meghatározott kedvezményekről az alkalmazott lemondhat. 7-§• A szolgálati idő megszakítása. (1) Az ellátás megállapításánál a 6. §. értelmében alapul vehető szolgálati időnek megszakítás nélkül eltöltöttnek kell lennie. (2) Nem lehet a szolgálati idő megszakításának tekinteni azt az időt,