Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943
10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet
1943 december 17-iki közgyűlés. 466. szám. 439 (3) Ha több alkalmazott ellen közös fegyelmi vétség miatt folyik a fegyelmi eljárás, az alkalmazottak némelyikének a lemondását nem lehet elfogadni; közülök csak egyesek szabályszerű elbánás alá vonásának azonban nincs'akadálya. (4) Fegyelmi eljárás folyamán az alkalmazottak lemondásának elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. (5) A lemondás elfogadása a fegyelmi eljárás megszüntetését vonja maga után és a lemondott vagy végkielégített alkalmazott ellen nincs többé helye fegyelmi eljárásnak. (6) A fegyelmi eljárás során nyugdíjazott alkalmazottra a 99. §. (7) bekezdésének rendelkezései irányadók. 90. §. Felfüggesztés. s (1) A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult hatóságok bármelyike a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg, vagy —r ha az utóbb mutatkozik szükségesnek — a fegyelmi eljárás folyamán bármikor felfüggesztheti az alkalmazottat állásától, ha: 1. a valószínűsített vád olyan súlyos, hogy az bebizonyítása esetében szolgálattól felmentést vagy hivatalvesztésbüntetést vonhat maga után vagy 2. az alkalmazott terhére rótt cselekménynek már a gyanúja is indokolttá 1 teszi, hogy az alkalmazott a hivatal tekintélye vagy a közérdek szempontjából távoltartassék hivatalától vagy 3. az alkalmazott továbbműködése veszélyeztetné a vizsgálat eredményét, vagy helyrehozhatatlan kárt okozhatna, vagy 4. az alkalmazott ellen bűnügyi eljárás van folyamatban. (2) Fel kell függeszteni állásától az alkalmazottat, ha öt gondnokság alá helyezték vagy ellene a kényszeregyességi eljárást vagy a csődnyitást jogerősen elrendelték, ha őt bűnvádi eljárás során vád alá helyezték vagy az 1896: XXXIII. t.-c. 281. §-a értelmében a főtárgyalásra közvetlenül megidézték, végül ha ellene még nem jogerős fegyelmi határozat hivatalvesztésbüntetést állapított meg. (3) A véghatározatnak a felfüggesztést elrendelő része ellen, ha a felfüggesztést a polgármester rendelte el, a törvényhatósági bizottság fellebbezési albizottságához, egyéb esetekben pedig — kivéve, ha a felfüggesztést a belügyminiszter vagy vele egyetértve az illető szakminiszter rendelte el — a belügyminiszterhez egyfokú fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább hat hónapnál. Ezt a határidőt a polgármester indokolt esetben még hat hónappal meghosszabbíthatja. További meghosszabbításnak csak akkor van helye, ha az üggyel kapcsolatosan büntető eljárás is van folyamatban, vagy ha az ügy befejezése az eljárás alatt álló alkalmazottnak magatartása miatt akadályokba ütközik. (5) A felfüggesztést meg kell szüntetni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A még nem jogerős fegyelmi határozat egymagában nem elég alap a felfüggesztés megszüntetésére. (6) A felfüggesztés megszüntetését az a hatóság rendelheti el, amelyik a felfüggesztést elrendelte, vagy a törvényhatósági bizottság fellebbezési albizottsága. (7) A hivatalától felfüggesztett alkalmazott felfüggesztésének tartama alatt lakáspénzén és a családi pótlékán felül — élelmezési illetményben részesül. Az élelmezési illetmény az alkalmazott fizetésének egyharmad részéből áll, amelyet a polgármester — az alkalmazott kérelmére — indokolt esetben a fizetés feléig felemelhet. (8) A felfüggesztés ideje alatt az alkalníazottat a tényleges működéssel járó terhes illetmények és átalányok nem illetik meg. (9) Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése után egészen vagy részben kiadassanak-e vagy sem az alkalmazottnak vagy ellátásra jogosult hozzátartozóinak a felfüggesztés tartama alatt visszatartott fizetésrészletek, a fegyelmi hatóság a fegyelmi határozatban határoz. Ha a fegyelmi hatóság az alkalmazottat felmentette, vagy csak rosszalással büntette, a fizetés visszatartott részleteit feitétlenüi ki kell adni; ha pedig a fegyelmi határozat hivatalvesztést állapított meg, a visszatartott illetményeket nem lehet kiadni.
