Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet

440 1943 december 17-iki közgyűlés. 466. szám. (10) Ha a fegyelmi határozat nem állapított meg szolgálattól felmentés- vagy hivatalvesztésbüntetést, annak jogerőre emelkedése után az alkalmazottat állásába azonnal vissza kell helyezni. Ha pedig az alkalmazottat állásától szabályszerű fegyelmi határozat, vagy hivatalvesztést megállapító büntetőbírósági ítélet alapján mozdították el, de az újrafelvételi eljárás enyhébb büntetés megállapításával, vagy teljes felmentéssel végződött, az alkalmazottat, ha lehetséges, előbbi állásába kell visszahelyezni és ha egy év alatt rangjának ésképesítésének megfelelő állásba nem volna elhelyezhető, szabályszerű elbánás alá kell vonni. (11) A felfüggesztett alkalmazott helyét, ha arra szükség van, ideiglenesen helyettesítés útján kell betölteni. 91. §• Vizsgálóbiztos. (1) A vizsgálat teljesítésére a polgármester vizsgálóbiztost rendel ki a törvényhatóság tisztviselői közül. (2) A vizsgálóbiztos kizárására a bűnvádi perrendtartás (1896: XXXIII. t.-c.) 64. §-ának a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Az, aki a fegyelmi ügyben vizsgálóbiztos volt, ugyanabban az ügyben sem közvádlóként, sem fegyelmi bíróként nem működhetik. 92. §. Fegyelmi vizsgálat. (1) A fegyelmi vizsgálat feladata a tényállásnak felderítése és a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékoknak összegyűjtése. Ha a tényállás tisztázott, vagy ha az alkalmazott beismerésben van és beismerését egyéb körülmények is valószínűsítik, végül ha a fegyelmi vétség tényálladékát a lefolytatott bűnvádi eljárás során kimerítően megállapították, az elrendelő hatóság a fegyelmi vizsgálatot mellőzheti és az ügyet az elsőfokú fegyelmi hatóság döntése alá utasíthatja. (2) A vizsgálóbiztos a panaszost és az alkalmazottat bármikor megidézheti és kihallgathatja. A tényállás felderítése végett tanukat és szakértőket hallgathat ki és szakértői szemlét foganatosíthat. (3) Ha az alkalmazott súlyos betegsége, elhalálozása, ismeretlen helyen távolléte vagy más ok miatt nem idézhető meg vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg az alkalmazott személyesen nem jelentkezik. Ha az alkalmazott nem nevezett védőt, vagy ez a^védelemről lemond, érdekeinek képviseletére a polgármester ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelésénél az alkalmazott ellátásra igényjogosult önjogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hallgatni. Az ügygondnokot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az alkalmazottat. (4) Az alkalmazott védőjéül gyakorló ügyvédet, jogtanárt, vagy a székesfőváros közigazgatásánál tényleges szolgálatban álló olyan tisztviselő-, illetőleg hivatalnoktársát jelölheti ki, aki vele azonos szakban működik. (5) A vizsgálat egész folyamán jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető kirendelésére és kizárására a 91. §. (1), (3) és (4) bekezdéseinek a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók. (6) A felek és a tanuk kihallgatásánál a vizsgálóbiztoson és a jegyzőkönyvvezetőn kívül — a szükséges szembesítés kivételével — más nem lehet jelen; az alkalmazottat azonban a tanúkihallgatás helyéről és idejéről értesíteni kell. A vizsgálóbiztos belátása szerint dönti el, hogy a szakértőt a felek jelenlétében hallgatja-e meg. A szakértői szemle rendszerint a felek közbenjöttével történik ; a távolmaradásuk " azonban a szemle megtartását nem gátolja.