Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943
10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet
/ 438 1943 december 17-i ki közgyűl és. 466. szám. 2. a közhivatalnoki állás tekintélyével össze nem férő magatartásával állásának vagy a hivatalnoki karnak tekintélyét csorbítja vagy a tiszteletre vagy bizalomra méltatlanná válik; vagy 3. korlátlan cselekvőképességének elvesztése, testi vagy szellemi erőinek fogyatkozása miatt vagy egyéb okból hivatali állásának betöltésére alkalmatlanná lesz. (2) Az (1) bekezdés 2. pontja alatt körülírt okból fegyelmi eljárást lehet indítani olyan cselekmény miatt is, amelyet az alkalmazott alkalmaztatása előtt követett el, ha annak megindítását az elévülés nem zárja ki. (3) Nyugdíjas alkalmazott ellen a fegyelmi eljárást csak olyan fegyelmi vétség miatt lehet elrendelni, amely hivatalvesztésbüntetést vonhat maga után. (4) Ha az alkalmazott halála után derül ki, hogy tényleges szolgálata alatt a büntetőtöryénykönyvbe ütköző olyan cselekményt követett el, amely hivatalvesztésbüntetés kirovását vonhatta volna maga után, fegyelmi eljárásnak nincs helye, de abban a kérdésben, hogy hozzátartozóit megilleti-e ellátás, a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz. Ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani és a már megállapított ellátást nem lehet megszüntetni, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt. (5) Ha az alkalmazott ellen bűntett vagy nyereségvágyból, vagy aljas indokból elkövetett vétség miatt indítottak bűnvádi eljárást, ellene a fegyelmi eljárást azonnal el kell rendelni. (6) Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát ez*a szabályrendelet nem érinti. Olyan alkalmazott ellen tehát, aki az országgyűlés valamelyik házának tagja, fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni vagy folytatni. 87. §. A fegyelmi eljárás megindítása. (1) A fegyelmi eljárás folyamatba tételének helye van : 1. az alkalmazott saját kérelmére; 2. panasz alapján, ha olyan cselekményt vagy mulasztást tesznek valószínűvé, amely a 86. §. szerint a fegyelmi eljárás alapjául szolgál; 3. az arra jogosult hatóság rendeletére. (2) A fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha az alkalmazott maga kéri. (3) Az (1) bek. 2. és 3. pontja esetében az alkalmazottat, ha a késedelem nem jár veszéllyel, a fegyelmi eljárás elrendelése előtt meg kell hallgatni. 88. §. Fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak. A fegyelmi- eljárást elrendelheti: a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a belügyminiszter és — a tárcája körébe eső ügyekben, a belügyminiszterrel egyetértve — az illető szakminiszter, a főpolgármester és végül a polgármester. 89. §. Lemondás. (1) Azaz alkalmazott, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, annak befejezéséig rendszerint nem mondhat le állásáról, sem korábbi lemondása a fegyelmi eljárás befejezéséig rendszerint nem fogadjiató el. (2) Kivételesen elfogadható a lemondás a fegyelmi eljárás folyamán is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott terhére felhozott cselekmények vagy mulasztások enyhe beszámítása alá esnek és az alkalmazottat vagyoni felelősség nem terheli, főleg ha az alkalmazottnak a szolgálati kötelékből való kiválása közérdekből kívánatos. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott szabályszerű elbánás alá vonását (nyugdíjazás végkielégítés) 'kéri.
