Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet

436 1943 december 17-iki közgyűlés. 466. szám. (9) Aki hivatali állásánál fogva pénzek vagy egyéb értékek kezelésével foglalkozik, vagy a kezelésre megbízást kapott, az a kezelésért felelősséggel tartozik és a kezelésről a polgármester vagy a törvényhatósági bizottság kívánatára bármikor, de a költségvetési év lejártával feltétlenül számot adni köteles [T. 80. §. (1) bek.]. A számadást a felelős számadók írják alá, akiknek számadására és a számadási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a törvényhatósági bizottság külön szabályrendelettel állapítja meg [T. 80. §. (2) s (3) bek.]. (10) A számadót a számadásból folyólag a kártérítési .kötelezettség a számadásnak az illetékes közvetlen felettes hatóságához történt beterjesztése napjától számított öt évig terheli [T. 83. §. (1) bek.]. (11) Ha a számadókkal a beadott számadásokra öt év alatt észrevételt nem közöltek, sem ellenük ugyanezen idő alatt a kártérítési eljárást folyamatba nem tették, a számadók kártérítéssel többé nem tartoznak, kivéve, ha a számadót büntetőtörvénybe ütköző cselekmény terheli. Ebben az utóbbi esetben a számadót a részére netalán már kiadott számadási felmentés sem oldja fel a kártérítési kötelezettség alól [T. 83. §. (2) bek.]. (12) Az (1)—(11) bekezdésben^ foglalt rendelkezések a 8. §. (3) bekezdés b) pontjában felsorolt állásokra kinevezett hivatalnokokra nézve egyaránt irányadók. 81. §. Az alkalmazott jogi képviselete. (1) Az alkalmazott ellen hivatali hatáskörében vagy működési körében végzett eljárása vagy munkája miatt, vagy a hivatali hatalommal való visszaélés, vagy a hivatali kötelesség egyéb megsértése címén harmadik személy által indított perben a tisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat a polgári bíróság előtt a tiszti főügyész (1938: X. t.-c. 24. §.), illetve a tiszti ügyészségnek a tiszti főügyész által kijelölt tagja képviselheti. (2) A tiszti főügyész (a tiszti ügyészségnek a tiszti főügyész által kijelölt tagja) az alkalmazott képviseletében csak akkor járhat el, ha azt az alkalmazott kéri és ha arra a polgármester a tiszti főügyész meghallgatása alapján engedélyt ad (1938 :X. t.-c. 24. §.). (3) Az alkalmazott az ellene indított és az (1) bekezdésben körülírt polgári perekben a perbeli képviselettel járó költségek vállalása alól csak a (2) bekezdésben megjelölt esetben mentesül. (4) Azokban az esetekben, amikor a székesfőváros valamely tisztviselője vagy hivatalnoka ellen hivatása gyakorlására vonatkozólag állítottak olyan tényt, amely valóság esetében bűnvádi eljárás megindításának lehet oka s amely az 1914: XLI. t.-c. 9. §-ában foglalt rendelkezések értelmében felhatalmazásra üldözhető, a felhatalmazást a polgármester adja meg. (5) A felhatalmazás az 1914: XLI. t.-c. 9. §-ában foglalt rendelkezések értelmében akkor tagadható meg, ha megadása közérdekbe ütközik. 82. §. Szolgálati bizonyítvány. (1) A polgármester a tényleges szolgálatban álló vagy a tényleges szolgálatból kivált alkalmazott kérelmére szolgálati bizonyítványt ad. (2) A szolgálati bizonyítványban a székesfőváros közigazgatásánál eltöltött szolgálati időt, valamint ae alkalmazott szolgálati minőségét tüzetesen kell megjelölni. (3) A tényleges szolgálat megszűnésének okát csak az alkalmazott kérésére kell a szolgálati bizonyítványban feltüntetni. NYOLCADIK FEJEZET. Fegyelmi felelősség és fegyelmi eljárás. I. RÉSZ. Fegyelmi eljárás az 1929. XXX. t.-c. hatálya alá tartozó közigazgatási tisztviselők ellen. 83. §. Az 1929: XXX. t.-c. IV. részében foglalt fegyelmi szabályok hatálya alá tartozó közigazgatási tisztviselők. (1) A fegyelmi felelősség és a fegyelmi eljárás szempontjáh/Jl az 1929: XXX. t.-c. IV. részében foglalt rendelkezések hatálya alá a jelen szabályrendelethez tartozó