Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 46 - 47 - 48

1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. 59 ^^ §• Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. (2) A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes fenntartás költségeit, a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §.), a behajthatatlan követelések leírására előreláthatóan szükséges összegeket, továbbá a bevételek terhére tervbevett beruházások költségeit, valamint a várható összes bevételeket. A kiadások és bevételek egybevetése után mutatkozó felesleg a községi háztartás terheihez való hozzájárulásként irányozandó elő, míg az esetleges hiány fedezetéről az e célra létesítendő céltartalék [8. §. (6) bekezdés] terhére, ilyen tartalék hiányában pedig a községi háztartás költségvetésében kell gondoskodni. (3) A költségvetést a polgármester által megszabott időpontra kell elkészíteni és a polgármesterhez beterjeszteni. (4) Az üzem költségvetését a polgármester a központi, illetve a helyi üzemvezető útján hajtja végre (1934: XII. t.-c. 20. §.). 8. §. Rendes fenntartási költségek. Tartalékok. (Alapok.) Értékcsökkenés. Újítás. (1) A költségvetésben rendes fenntartás címén előirányzott Összeg [7. §. (2) bekezdés] terhére csak azok a kiadások számolhatók el, amelyek a beruházott vagyontárgyak üzemképes, használható állapotban való fenntartásához szükségesek. A szükséges alkatrészek pótlása is a rendes fenntartás keretébe tartozik [1930: XVIII. t.-c. 87. §. (8) bekezdés]. (2) A vagyontárgyak (épületek, gépek, felszerelések, berendezések stb.) értékének csökkenését, valószínű élettartamuk alapján az egyes évekre egyenletesen elosztva, az üzemi bevételekre való tekintet nélkül, kiadásként kell elszámolni, vagyis leírni. Az így gyűjtött tartalék csak a leírt vagyon pótlására használható fel. (3) Az értékcsökkenés leírásának évi mértékét csökkenteni lehet a beruházásokra fordított kölcsönök törlesztésének évi összegével. (4) Ha az értékcsökkenés leírására az üzemnek fedezete nincsen, megfelelő fedezetről a zárószámadás megállapításakor a törvényhatósági bizottság közgyűlésének kell gondoskodnia (10. §., 12. §. 6. pont). (5) A rendes fenntartáson kívül a beruházott vagyon kiegészítésére, továbbá olyan beszerzésekre és munkálatokra, amelyek az üzem működését javítják, biztonságát növelik, újítási tartalékot létesíteni és azt az üzleti eredményekhez mérten gyarapítani kell. (6) A rendes tartalék a jövőben felmerülhető veszteségek fedezésére szolgál és csak az előirányzott feleslegen felül évenkint elért tiszta nyereségből létesíthető, illetve gyarapítható. (7) Az üzem jövedelméből — azokon a tartalékokon (alapokon) felül, amelyeket a törvény vagy egyéb jogszabályok írnak elő — csak a jelen szabályzatban engedélyezett tartalékokat lehet létesíteni és gyarapítani [1930: XVIII. t.-c. 87. §. (8) bekezdés]. (8) A tartalékokat (alapokat) csakis rendeltetésüknek megfelelő célokra szabad igénybevenni. A tartalékok (alapok) kamatjövedelme csak a megfelelő tartalékok (alapok) növelésére fordítható.