Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

2. 1942. február 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 80 - 81 - 82 - 83 - Szabályrendelet

1942 február 27-iki közgyűlés. 83. sz

ám. noki állásánál (1940: XVIII. t.-c. 3. §.), hivatalos megbízatásánál vagy a hatósággal fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyánál fogva birtokba vagy tudomására jutott hivatali titkot nyilvánosságra hoz, illetéktelen személlyel közöl, illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz vagy saját céljára felhasznál. (2) Az 1940: XVIII. t.-c. 4. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az első bekezdésben meghatározott büntetés alá esik az is, aki hivatali titoknak jogosulatlanul birtokába helyezkedik, vagyazilymódon megszerzett hivatali titkot mással közli, közzéteszi vagy saját céljára felhasználja. (3) Az 1940: XVIII. t.-c. 4. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében hivatali titoknak kell tekinteni mindazt, amit jogszabály, fennálló gyakorlat, szolgálati szabályzat, ügyrend, a hivatali felsőbbség utasítása hivatali titoknak nyilvánít vagy enélkül is mindazt, amiről a cselekmény elkövetője tudta, vagy tudhatta, hogy annak az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott megszerzésével, közlésével vagy felhasználásával közérdeket vagy jogos magánérdeket sért. (4) Az 1940: XVIII. t.-c. 4. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében hivatali titoknak kell tekinteni az állam, a törvényhatóság, a község intézetének, közintézményének, közművének vagy üzemének üzleti vagy üzemi titkát is. . (5) A hivatali titoktartás a hivatali szolgálat körén belül azokkal az alkalmazottakkal szemben is kötelező, akik az illető ügy intézésére nem illetékesek. (6) Az alkalmazott minden hivatalos iratot, rajzot, tervet, feljegyzést, amelyet tényleges szolgálata alatt készített vagy kezelt, tényleges szolgálatának megszűnése után utolsó hivatali főnökének visszaadni köteles. Ez a kötelezettség az alkalmazott hátramaradottjait és örököseit is terheli. (7) Az 1896 : XXXIII. t.-c. 204. §-ában és az 1911 : I. t.-c. 298. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a bíróság a tényleges szolgálatban lévő vagy abból kivált alkalmazottat, amennyiben a tanuságtétellel a hivatali titoktartás kötelességét megsértené, tanukép csak az esetben hallgathatja ki, ha e kötelessége alól az illetékes feljebbvaló hatósága felmenti. (8) A hivatali titoktartás alól a felmentést az alkalmazott hivatali főnökének, illetve az illető ügyben érdekelt hivatal vezetőjének véleményes javaslata alapján a polgármester adja meg. (9) A felmentés [(8) bek.] csak akkor tagadható meg, ha a tanúvallomás az állam vagy a székesfőváros érdekeit vagy általában a közérdeket veszélyezteti. 79. §. Sajtónyilatkozatok és előadások. (1) A székesfőváros igazgatását érdeklő ügyeket hírlapilag vagy nyilvánosan tárgyalni, ilyen ügyekben a sajtónak nyilatkozatokat adni, adatokat közölni, csakis azoknak az alkalmazottaknak szabad, akiknek erre a polgármester engedélyt adott. (2) Ha az alkalmazott székesfővárosi vonatkozású nyilvános előadást — ideértve a rádióelőadásokat is — kíván tartani, köteles az előadás szószerinti szövegét előzetesen a polgármesternek bemutatni és az előadás megtartására engedélyt kérni. Az alkalmazott a polgármester engedélye nélkül székesfővárosi vonatkozású nyilvános előadást nem tarthat. (3) Az alkalmazott irodalmi, tudományos, művészi tevékenysége — ha az a (2) bekezdés hatálya alá nem vonható — korlátozva nincs ; az alkalmazott azonban az általános fegyelmi szabályokhoz (68. §.) alkalmazkodni köteles. 80. §. Gyűjtések megtiltása. (1) Tilos az alkalmazottak minden olyan alkalmi társulása, amely egymásközötti megajándékozásukat vagy amely időközönkénti befizetésekbői kölcsönalap létesítését célozza. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése a kegyeleti célokra szóló adakozásokra nem vonatkozik.