Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

4. 1941. április 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 194 - 195 - 196

1941 április 18-iki közgyűlés. 196. szám. 141 ilyen bizottsági tag és képviselő, mélyen tisztelt közgyűlés, nem alapít pártot, hanem beáll a csatasorba és szeretne a politikában közkatona, de jó közkatona lenni és ma­radni. Semmi több! A bizottsági tagtársam az Elektromos Műveknek egyik alkalmazottját súlyos váddal illette. Kérdés formájában igaz, de kár, hogy csak kérdés formájában! Az illető alkalmazott neve Galczik Károly, — nagy hatalom, tekintély, terrort tud kifej­teni, terrorizálni tud embereket, — pénzbeszedő! Akik vele szemben állanak, a bürokráciában nagy hatalmasságok, a bürokrácián kívül: közéleti férfiak, köztük képviselő is van, ilyen kicsi a különbség a kettő között? Mélyen tisztelt Uraim! Látom a megdöbbent arcokat és bocsánatot kérek, mert szégyellem magamat, hogy ezekben a súlyos időkben ilyen dolgokkal foglalkozom, de kell. Ezt a Galczik Károly nevezetű pénzbeszedőt igen súlyos váddal illették. Amikor én ezt megtudtam, nyomban, de nyomban írásban felmentettem és felhívtam arra, hogy a pártot ne látogassa mindaddig, amíg ügye nem tisztázódott. Nekem, mint szerény bizottsági tagnak nincs módomban, sem jogomban, sem természetem nem hajt, hogy hivatalos titkok után járjak, így tehát nem tudom, hogy az elfekvő ügyiratok között elfekszik-e ez az én Galczikot érintő felmentésem erre az ügyre vonatkozólag. Remélem, hogy az adminisztráció jól végzi itt is a dolgát és az ad­minisztráció most is korrekt, — hogy így van, semmi okom kételkedni — akkor az én felmentésemnek tehát ott kell feküdnie. Ha a vád fennáll, legyen az nem egy szerény pénzbeszedő, hanem bármilyen magas tisztviselő, vagy bizottsági tag, avagy képviselő, aki anyagi érdekekért, ha pár fillérért is, amint a vád azt állítja, felhasználja befolyását, az nemcsak a közéletben nem foglalhat helyet, hanem a főváros köte­lékéből ki kell zárni. A vizsgálat megindult Galczik Károly ellen amiatt, hogy pár pengő­ért állást ígért és szerzett. Ha ez fennáll, mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság, akkor Galczik Károlynak — amit megmondottam neki a hattagú vezetőség előtt és amit mondottam az adminisztrációnak, — nem a pártban, nem a városnál, hanem börtönben van a helye. Politikailag mi megvédjük azokat, akik hozzánk tartoznak, de becstelen dolgokban senkit nem védünk, nem védtünk és nem fogunk védeni. Ez az ő dolga. Ő majd megvédi magát. Ha azonban nem igaz, akkor ugyanezt érdemlik meg azok és az az illető, — nem tudom a nevét hirtelenében — aki feljelentette őt a hatóság előtt. A vizsgálat megindult. Galczik Károlyt felfüggesztették és a leg­nagyobb megdöbbenésemre Galczik Károlyt pár nap múlva expressz ajánlott levél­ben visszahívták. Itt kérdezem az igen tisztelt polgármester urat és kérem tőle azt, hogy Galczik Károllyal szemben méltóztassék az ügyészségnél a feljelentést megtenni. Itt nincs kegyelem! Ha egy ember ilyen súlyos vádakkal áll szemben, tessék ezt bizonyítani a fővárosnak, vagy az illető vádat emelő úrnak és akkor tessék a következményeket levonni, de addig, amíg a bizonyíték nincs, nem lehet semmi következmény Galczik­kal szemben. Mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Ez volna az érem egyik oldala. Tehát azt mondom, hogy nem elégszem meg ezzel az eredménnyel. Tessék lefolytatni a vizsgálatot, ne játsszunk, tessék az ügyészhez áttenni, mert mi és én senkit, de senkit ezen a földön nem védünk, aki becstelen, de mindenkit megvédünk, aki tisztességes. Mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Ebben az interpellációban az is benne van Nem én jegyeztem be és nem én mulasztottam el annak elmondását. Az inter­pellációban az is benne van, hogy egy Rosmann nevezetű másik urat a főváros vissza­vett. Nem azok közé tartozom, akik nem néznek szembe a dolgokkal. Aki képviselő, amellett a fővárost képviselő bizottsági tag, nagyon jól tudja, hogy nem százakat, hanem húsz esztendő alatt ezreket kellett -segíteni. Ha tisztességes ember vagyok és azt vindikálom magamnak, azt követelem meg, hogy engemet tisztességes ember­nek tartsanak, más is megkövetelheti, az a szerény munkás is, hogy annak tartsam. Priuszokat a rendőrségnél nem kereshetek. Az illető úr, akit az előbb említettem — utána néztem — tisztességes ember. Lehet, hogy én támogattam, miért ne. Vessen rám követ valaki, ha szegény, becsületes, tisztességes munkás, vagy nem munkás embert támogat. A jövőben is támogatni fogom. Nem tudom, de nem til­takozom ellene mélyen tisztelt polgármester úr. Az interpellációban van egy másik kedves dolog. Mondom, a bűnügyi kérdés más lapra tartozik, semmi közöm hozzá. Azt mondja az interpelláció, hogy a szol­gálati út megkerülésével fellebbvalóit feljelentette ez a szegény ember.

Next

/
Thumbnails
Contents