Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

4. 1941. április 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 194 - 195 - 196

140 1941 április 18-iki közgyűlés. 194—196. szám. !194. Pásztor Imre bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: Van-e tudomása a Polgármester Úrnak arról, hogy a munkások a főváros területén és környékén a legfontosabb élelmiszeradagjaikat sem tudják be­szerezni a folyton fokozódó élelmiszerhiány miatt? Hajlandó-e a Polgármester Űr intézkedni, hogy a főváros üzemeinél és ­intézményeinél úgy, mint egyes magánipari üzemekben, a munkások részére legalább a jegyre szóló fontosabb élelmiszeradagokat kiszolgáltassák, hogy ezáltal a munkások legalább a jegyrendszer alapján biztosított legfontosabb élelmiszer­adagjaikhoz hozzájuthassanak. Az elhangzott interpellációra a választ a polgármester nevében dr. Rosta János tanácsnok adja meg. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !195. Pásztor Imre bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: Van-e tudomása a Polgármester Úrnak arról, hogy az utóbbi hónapokban a közszükségleti cikkek árának folytonos emelkedése következtében ma már a közüzemi munkások nem képesek a jelenlegi munkabéreikből azoknak a fontosabb közszükségleti cikkeknek az árát fedezni, amelyek a maguk és családjuk létfenn­tartásához feltétlenül szükségesek? Hajlandó-e a Polgármester Úr intézkedni, hogy a közüzemi munkások és alkalmazottak a jelenlegi drágaságnak megfelelő munkabéremelésben részesül­jenek. Az elhangzott interpellációra a választ a polgármester nevében dr. Farkas Ákos tanácsnok adja meg. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !196. Dr. Homonnay Tivadar bizottsági tag személyes kérdésben való fel­szólalásában a következőket adja elő : Tisztelt Közgyűlés! A mélyen tisztelt elnöklő főpolgármester úrtól személyes kérdésben kértem szót, mert egy bizottsági tagtársam, név szerint Nagy László, olyan interpellációt jegyzett be, amelyben a nevem is szerepel, noha az interpelláció engem nem érint! A bizottsági tagtárs úr nem mondotta el az interpellációját. A bizottsági tag­társ úr az előbb itt volt, most nem tudom, hogy itt van-e ? Sajnos, hogy nincs itt, mert akkor mást mondanék és másképen kell beszélnem, mintha valaki szemtől­szemben jelen van. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Bármilyen súlyosak is ezek az idők, fel kell szólalnom személyes kérdésben, noha 22 esztendő alatt — tanúim vannak rá — személyes kérdés­ben soha szót nem kértem, mert nem volt rá szükség. Most sajnálom és restellem, hogy ezekben a súlyos időkben személyes kérdésekkel kell foglalkoznom. De bár­mennyire súlyosak legyenek is az idők, bármennyire el kell sötétíteni a lakásainkat és más helyiségeket, mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság, lakásunk ajtaja nem zárt, pártunk ajtaja mindig nyitva van azoknak a rászorultaknak és jóhiszemű embereknek a számára, akik hozzánk fordulnak. Ha most már egy ilyen nyitott ajtón hozzánk szennyet dobnak be, akkor nekünk és nekem első és egyedüli kötelességem egy szemétlapátot venni és a szemétlapáttal a piszkot kidobni. Hogy azután a piszok kit és kiket hogyan és miképen talál, arról én nem tehetek. A bizottsági tagtársam — azt hiszem, — ismer engem, tudja, hogy nem szoktam hiába szólni. Nagy László bizottsági tagtársam a bejegyzett interpellációban a nevemet megnevezte. Azt mondotta, hogy »Homonnay-párt«, — nem is egyszer! Kérem, ha valaki bizottsági tag, vagy még hozzá képviselő és 22 esztendeig dolgozott és mások véleménye szerint — mert az ember nem annyi, mint amennyinek magát gondolja, hanem amennyit róla mások tartanak — valamit mégis csak elért ebben a városban a közért és a szegényekért, akkor nagyon természetes hogy törne"­mégis csak van az illető mögött. És ez a tömeg, amely hálaistennek van, —bármilyen sok csalódáson is mentünk mi át a 22 év alatt — olyan, hogy nagyon sokan vannak benne olyanok, akik hűek apjukhoz és nem keresik az apjukat Olyan bizottsági tag, avagy képviselő, aki jól tudja azt, hogy milyen nehéz köz­katonának lenni és milyen könnyű rossz vezérnek lenni, — ehhez még az a kevés plusz is járul, amit mi úgy hívunk, hogy lelkiismeret és önvizsgálat — az \

Next

/
Thumbnails
Contents