Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

14. 1940. december 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 758 - 759 - Szabályrendelet

1940 december 13-iki közgyűlés. 759. szám. vagy' naptárszerinti ünnep, vagy hivatali szünnap, a hónap utolsó köznapján kell utólagosan kifizetni. Az órabért hetenkint utólag kell kifizetni. Az évi rendes szabadságra menő alkalmazottnak a szabadságidőre eső járandóságát a szabadság megkezdésekor kell kifizetni. (2) A 9. §-ban említett pótlékokat az alkalmazott a pótlék élvezetével egybekötött munkahelyre történt beosztását követő hó első napjától kapja ; ha azonban a munkahelyet a hónap 15. napjáig elfoglalja, a hónap második felére igényjogosult a havi pótlékra. (3) A járandóságokat esedékességük előtt kifizetni nem szabad. 12. §. (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a járandóságokat be kell szüntetni: a) a havibéres alkalmazott halála esetén, annak a hónapnak végével, amely hónapban a halál bekövetkezett; órabéres alkalmazott halála esetén pedig azon bérhét végén, amikor a halál bekövetkezett; b) felmondás esetén a felmondástól számított 3. vagy 15. napon, illetve a 4-ik hét végén, (14. §. 2. bek.); c) felmondás nélküli elbocsátás esetén az elbocsátás napjával. (2) A 9. §-ban felsorolt pótlékokat be kell szüntetni, ha az alkalmazottat felmentették annak a munkahelynek ellátása alól, amely pótlék élvezetével járt. (3) A gyermeknevelési pótlékot az érvényben levő jogszabályokban megállapított esetekben kell beszüntetni. 13. §. (1) A megbetegedett alkalmazott bérének (segélydíjának) folyósítását attól az időponttól számított 4-ik napon kell szüneteltetni, amelyben betegség miatt a szolgálattól távol maradt. Ha azonban egy naptári évben az alkalmazott háromízben négy napnál rövidebb időre távolmaradt, a negyedik esetben a bér (próbaszolgálati bér) folyósítását az utolsó szolgálati nappal kell beszüntetni. (2) A honvédelmi kötelezettséget teljesítő alkalmazottak szolgálati jogviszonyai és járandósága tekintetében a 5700/1940. M. E. sz. kormányrendelet, illetve az ennek helyébe lépő mindenkori kormányrendelet rendelkezései az irányadók. A jelen szabályrendelet hatálya alá tartozók alkalmazási viszonyát az 5700/1940. M. E. számú kormányrendelet alkalmazása szempontjából állandónak kell tekinteni és az alkalmazottakat a honvédelmi kötelezettség teljesítésénél a járandóságok folyósítása tekintetében ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint az ílletményszabályzat hatálya alá tartozó egyéb alkalmazottakat. (1) Az 5700/1940. M. E. sz. kormányrendelet különböző előnyöket biztosít azon alkalmazottak részére, akik az illetményszabályzatok hatálya alatt állanak. Nevezetesen ezek a katonai szolgálat tartama alatt megkapják a járandóságukat, illetve annak egy részét. A kórházi alkalmazottak részére biztosítani kívánjuk a hivatkozott kormányrendelettel megállapított előnyöket. 14. §. (1) Az 1. §. (1) bekezdésében felsorolt alkalmazottakat az igazgató-főorvos bocsátja el. (kórh. szab. 54. §. 1. bek.). Az elbocsátás mindig csak írásban történhetik és azt általában megokolni nem kell (kórh. szab. 54. §.). Az azonnali elbocsátás esetében az elbocsátás okát közölni kell. Az elbocsátásról szóló értesítést csak az igazgatófőorvos vagy helyettese (kórh. szab. 19. §.) írhatja alá. (2) A rendes felmondási idő — tekintet nélkül a szolgálati időre — 15 nap, a munkavezető és a főszakács felmondási ideje négy hét. Felmondani 1-én vagy 15-én kell [kórh. szab. 54. §. (4)]. A kisegítő- és próbaszolgálatos alkalmazottak felmondási ideje 3 nap. (3) Nem lehet felmondani az alkalmazottnak azon idő alatt, amikor honvédelmi kötelezettségét teljesíti.