Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

186 1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. a) ha az elbocsátást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt a fegyelmi eljárásban nem használt oly új bizonyítékot hoz fel, amely javára kedvezőbb határozatot eredményezett volna; b) ha az elbocsátás valamely büntetendő cselekmény alapján történt és az emiatt folyamatba tett büntető eljárásban a bíróság jogerős megszüntető vagy felmentő határozatot hozott, ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt. 2. Újrafelvételi kérhet az elbocsátott alkalmazott halála esetében az említett határidőkön belül és ugyanazon feltétel alatt az ő házastársa vagy gyermeke is ellátási igényének érvényesítése végett. 3. Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak az újrafelvétel kérdésében hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. 4. Ha a fegyelmi bíróság az újrafelvételnek helyt ad, az ügy érdemében az 56—62. §§. szerint jár el és új határozatot hoz. 5. Az elbocsátó határozat hatályon kívül helyezése esetében, az új határozat jogerőre emelkedésével, az alkalmazottat állásába vissza kell helyezni, a 2. pont esetében pedig a hozzátartozók végellátását folyósítani kell. 6. Az állásába visszahelyezett alkalmazottnak, illetve a hozzátartozóknak a hatályon kívül helyező'határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időre illetmény vagy végellátás nem jár. Ha azonban a fegyelmi bíróság az újrafevételi eljárás során az elbocsátott alkalmazottat szolgálati vétség elkövetésének vádja alól felmenti és úgy találja, hogy az elbocsátott alkalmazottat az elbocsátó határozat létrejötte tekintetében hiba vagy mulasztás nem terheli, belátása szerint a zelveszett illetmény, illetve végellátás, vagy annak egy része kiutalását elrendelheti. 7. A külön fegyelmi bíróságnak határozata ellen újrafelvételnek nincs helye. 65. §. Az igazgatóság, mint kivételes fegyelmi bírósúg. 1. A vasút igazgatósága, mint kivételes fegyelmi hatóság, a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével, fegyelmi büntetésképen, azonnal beálló hatállyal elbocsáthatja a szolgálatból azokat az alkalmazottakat, akiket tömeges munkamegszüntetésben való részvétel, vagy passzív ellenszegülés, vagy ezekre irányuló izgatás, bujtogatás vagy összebeszélés vétsége terhel, valamint azokat, akik alkalmazott társaikat fenyegetéssel vagy tettlegességgel fenti célból megfélemlítik vagy megfélemlíteni akarják. 2. Ilymódon az elbocsátást a szolgálati vétség elkövetésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kimondani. 3. Az elbocsátást írásbeli határozatban kell kimondani és abban az elbocsátás alapjául szolgáló tényt meg kell jelölni. 4. Az elbocsátó határozat meghozatala után nyomban végrehajtandó. 5. A határozat az alkalmazottnak saját kezéhez kézbesíteni kell. Ha a határozat nem kézbesíthető, azt a szolgálati rendeletek közlésére nézve fennálló gyakorlat szerint közzé kell tenni. 6. A jelen szakasz alapján kimondott elbocsátásnak ugyanaz a joghatálya van, mint a fegyelmi bíróság által kimondott elbocsátásnak. 7. Az elbocsátó határozat ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye, ennek a fellebbezésnek azonban felfüggesztő hatálya nincs. 8. A jelen szakasz alapján történt elbocsátások ellen benyújtott fellebbezések felett, az ezekre az esetekre a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által szervezett külön fegyelmi bíróság végérvényesen határoz. Ezen fegyelmi bíróság határozata a vasútra is kötelező. 9. Azokat az alkalmazottakat, akiket az első bekezdésben említett szolgálati vétség miatt mint felbujtókat, izgatókat, erőszakoskodókat vagy szervezőbizottsági tagokat bocsátottak el, a vasút szolgálatába többé egyáltalán nem lehet felvenni.