Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 185 bíróság elnökénél vagy helyettesénél kell benyújtani. Kellő időben beadottnak kell tekinteni a fellebbezést akkor is, ha az a fellebbezési határidőn belül, az elsőfokú fegyelmi bíróság címére postára adatott. 5. Fellebbezés esetén az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke vagy helyettese ter­jeszti fel az iratokat a másodfokú fegyelmi bíróság elnökéhez. 6. A fellebbezést a másodfokú fegyelmi bíróságnak a határozat meghozatala céljából tartandó zárt tanácskozásra való visszavonulásig vissza lehet vonni. 61. §. A másodfokú tárgyalás és határozat. 1. A másodfokú fegyelmi bíróság a fellebbezett fegyelmi ügyeket rendszerint a fegyelmi iratok alapján tárgyalja és bírálja el. Egyébként a másodfokú fegyelmi bíróság előtti eljárás az elsőfokú fegyelmi bíróságra vonatkozó határozmányok szerint az 56—59. §§. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával történik, azonban a terhelt meg nem jelenése miatt új határnap kitűzésének nincs helye. 2. A másodfokú fegyelmi bíróság az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát: a) helybenhagyja, vagy b) megváltoztatja és az ügy érdekében határoz, vagy c) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi s új eljárást vagy az eljárás kiegészítését rendeli el. , 3. Ha a másodfokú fegyelmi bíróság szükségesnek találná a panaszosnak, a terheltnek vagy valamely tanúnak közvetlen, vagy újból való meghallgatását, ezeket maga elé idézheti, vagy a még szükséges adatok beszerzésével a bíróság egyik tagját vagy a vizsgálóbiztost megbízhatja. 4. A másodfokú fegyelmi bíróság az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát a terhelt terhére meg nem változtathatja, ha a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult felsőbbség vagy a vád képviselője fellebbezéssel nem élt, ellenben az ezen felsőbbség vagy a vád képviselője által beadott fellebbezés a terhelt javára is szolgálhat. 5. A rendbüntetés miatt bejelentett fellebbezést a másodfokú fegyelmi bíróság rendszerint a fegyelmi ügy érdemével együtt, — ha pedig az ügyben csupán a rend­büntetéssel sújtott fél élt fellebbezéssel, — zárt ülésben intézi el. 6. A másodfokú fegyelmi bíróság határozata kihirdetésével jogerőssé válik. 62. §. Eljárás a fegyelmi határozatok jogerőre emelkedése után. A fegyelmi bíróság határozatának jogerőre emelkedése után a bíróság elnöke az összes iratokat a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt ahhoz a szolgálati felsőbbséghez teszi át, ameiy a fegyelmi eljárást elrendelte. Ez intézkedik az ügynek a jelen sza­bályzat 67. §-a értelmében való elintézése iránt, ha a külön fegyelmi bíróság nem mondotta ki az elbocsátást. 63. §. A fegyelmi határozatok végrehajtása. A fegyelmi határozatokat jogerőre emelkedésük után a terhelt illetékes felsőbb­sége nyomban végrehajtani köteles. 64. §. Ujraj'elvétel. » 1. A szabályszerű fegyelmi eljárás során elbocsátott alkalmazott — a B. fize­tési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével — annál a fegyelmi bíróságnál, mely ügyében elsőfokban határozott, az ügy újrafelvételét kérheti:

Next

/
Thumbnails
Contents