Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-ik[ közgyűlés. 246. szám. büntető eljárás megindítását az elhalálozás megakadályozta, a fegyelmi bíróság az ügyet letárgyalja és megállapítja, hogy az elhunyt követett-e el olyan szolgálati vétséget, amely a szolgálatból való elbocsátást vonta volna maga után és ha igen, forognak-e fenn olyan különös méltánylást érdemlő okok, amelyek a végellátási igénynek a hozzátartozók részére való fentartását indokolják. Ebben az eljárásban a terheltet megillető jogokat az elhunyt igényjogosult hozzátartozói gyakorolják. 59. §. A fegyelmi bíróság határozatai. 1. A fegyelmi bíróság határozatát az elnök élőszóval s a lényegesebb indokok felemlítése mellett azonnal kihirdeti. 2. Emellett a határozatot indokaival együtt legkésőbb 8 napon belül, a terheltnek és a fegyelmi eljárást elrendelő felsőbbségnek, minden esetben írásban is kézbesíteni kell. 3. A határozatot a terheltnek saját kezéhez kell kézbesíteni. Ha ez nem volna lehetséges, a szolgálati rendeletek közlésének szokott módján közhírré kell tenni, hogy a fegyelmi bíróság a terhelt ügyében határozatot hozott. Ezen közzétételtől számított 8 nap elteltével a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni. 4. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a terhelt nevét, alkalmaztatásának minőségét és idejét, a vád tárgyát képező fegyelmi vétségnek rövid megjelölését; b) annak megállapítását, hogy a határozathozatalban mint elnök, bírák és mint jegyző, kik vettek részt; c) a tárgyalás és határozathozatal évét, hónapját és napját; d) annak megállapítását, hogy terheli-e a terheltet fegyelmi vétség vagy sem és ha igen, miben áll a vétség ; e) a kiszabott büntetést; /) rendelkezést a felfüggesztés tartamára visszatartott illetmények tekintetében ; g) annak kimondását, hogy a terhelt az eljárási költségek megtérítésére köteleztetik-e ; h) az indokolást. 5. A határozat indokolása a rendelkező résztől elválasztandó és tartalmazza a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállás s az ebből vont következtetések tüzetes előadását. 6. A külön fegyelmi bíróság, ha a terhelt elbocsátást nem mondja ki, ezenfelül a rendelkező részben mellőz minden megállapítást. 7. A határozat kiadmányát a fegyelmi bíróság elnöke és jegyzője írja alá. 60. §. Fellebbezés és jogerő. 1. A fegyelmi bíróság határozata ellen a vád képviselője, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult felsőbbség és a terhelt élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt kell benyújtani, vagy a fegyelmi bíróságnál a határozat kihirdetésekor élőszóval kell bejelenteni, mely esetben a fellebbezés előadott indokait a tárgyalási jegyzőkönyben röviden meg kell jelölni. A fellebbezést azonban a fellebbező írásban is beadhatja, a fellebbezésre nyitva levő 8 napi határidőn belül. 2. Ha a fellebbezési határidőn belül fellebbezést nem jelentettek be, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedik. A szabályszerűen beadott fellebbezésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van. 3. A külön fegyelmi bíróságnak határozata ellen — a rendbüntetés kivételével (56. §. 9-ik bekezdés) — fellebbezésnek nincs helye, az kihirdetésével jogerőre emelkedik. 4. Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata ellen írásban bejelentett fellebbezést a másodfokú fegyelmi bírósághoz kell intézni és felterjesztés végett az elsőfokú fegyelmi