Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 183 19. Az ügy előadása után a vád képviselője, a terhelt és a védő indítványt tehetnek a. bizonyítás kiegészítésére nézve. Az indítvány felett a bíróság határoz. 20. Ha a bíróság a bizonyítás kiegészítését szükségesnek látja, a netalán megjelent tanukat és szakértőket azonnal kihallgatja, esetleg új bizonyítás felvételével a vizsgálóbiztost vagy a tanács egyik tagját bízza meg, avagy további tanuk vagy szakértők beidézését rendeli el. 21. A bizonyítási eljárás berekesztése után az elnök felhívja a vád képviselőjét a vád, a terheltet és ennek védőjét pedig a védelem szóbeli előterjesztésére. 22. A vád és védelem előterjesztése után az elnök a tárgyalást berekeszti. 57. §. A fegyelmi bíróság tanácskozása. 1. A fegyelmi bíróság tanácskozása zárt ülésben történik és azon csak a bíróság tagjai és a kirendelt jegyző — akinek azonban sem tanácskozási, sem szavazati joga nincs — lehetnek jelen. 2. A tanácskozás alatt az előadói tisztet a bíróságnak az ügy előadásával az elnök által a tárgyalás előtt megbízott tagja látja el. 3. Ha a fegyelmi bíróság tanácskozás közben az ügyet nem látná annyira tisztázottnak, hogy megnyugvással határozatot hozhasson, a vizsgálat sürgős kiegészítését rendeli el s ennek megtörténtéig a tárgyalást elnapolja, vagy bizonyításfelvétel céljából új tárgyalást tűz ki. 4. Ha a bíróság a tényállást teljesen tisztázottnak látja, az előadó a hozandó határozatra nézve javaslatot tesz. Az előadó javaslata után a bíróság tagjai terjesztik elő az előadótól eltérő esetleges javaslataikat, mire a bíróság szavazással meghozza határozatát. 5. Szavazatukat a bíróság tagjai minden esetben kötelesek leadni. A szavazás rangsor szerint olykép történik, hogy a legalsóbbrangú tag kezdi a szavazást. Az elnök csak a szavazatok egyenlő megoszlása esetén szavaz. 6. A tanácskozáson kifejtett véleményeket, javaslatokat, nyilatkozatokat és a szavazatok megoszlását a felsöbbséggel, az érdekeltekkel vagy bárki mással közölni tilos. E tilalom a fegyelmi bíróság jegyzőjére is kiterjed. 7. A tanácskozási jegyzőkönyv a tanácskozás menetét, az ott előterjesztett javaslatokat és a szavazás eredményét tartalmazza. 8. A tanácskozási jegyzőkönyvet zárt borítékba helyezve, a fegyelmi bíróság elnöke őrzi meg. Tartalma hivatalos titok. 58. §. Határozathozatal. 1. A fegyelmi bíróság tagjai az eljárás és a tárgyalás eredményének gondos mérlegelésével a törvények, a törvényes rendeletek és a szolgálati szabályzat alapján lelkiismeretük és meggyőződésük szerint nyilvánítják véleményüket és adják le szavazatukat. 2. A határozatban a fegyelmi bíróság vagy felmenti a terheltet, vagy megállapítja a szolgálati vétséget és kiszabja a büntetést. Ha a terhelt állásától illetményeinek részben való beszüntetésével volt felfüggesztve, a fegyelmi bíróság a visszatartott illetmények tekintetében is határoz. 3. Ha az előadó bírósági tag javaslatán kívül ettől eltérő, más javaslatok is merülnek fel és általános többsége egyik javaslatnak sincs a javaslatokat egyenkint és pedig úgy kell szavazás alá bocsátani, hogy előbb a legszigorúbb s aztán a következő enyhébb és végül a legenyhébb büntetésre, esetleg felmentésre irányuló javaslat kerüljön szavazásra. 4. Ha a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott meghal, mielőtt ügyében jogerős fegyelmi bírósági határozatot hoztak volna s ennek következtében a fegyelmi eljárás megszűnik, — továbbá ha az alkalmazott a 44. §. 5. pontjába ütköző olyan szolgálati vétséget követett el, amely által munkaadóját megkárosította, de a fegyelmi vagy