Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246
180 1940 április 24-iki k özgyűlés. 246. szám . 2. A felfüggesztésre jogosultak azok, akik az 50. §. szerint a fegyelmi eljárás megindítására jogosultak. 3. Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy szolgálati érdekből haladéktalan intézkedés szükséges, az alkalmazottat a szolgálatból a fegyelmi eljárás elrendelésére nem illetékes feljebbvalója is eltávolíthatja és pedig a fegyelmi eljárás megindítását megelőzőleg is, de köteles erről a fegyelmi eljárás elrendelésére a szolgálati szabályzat szerint illetékes felsőbbséghez haladéktalanul jelentést tenni. 4. A felfüggesztett alkalmazott lakáspénz, gyermeknevelési és hadipótlék nélkül számított illetményeit 50% erejéig be lehet szüntetni. 5. A felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés tartama alatt egyenruhát nem viselhet, szolgálatot nem teljesíthet és állomáshelyérőlengedélynélküi élnem távozhatik. 6. Felfüggesztett alkalmazottak fegyelmi ügyét soronkívül kell elintézni. A fegyelmi vizsgálóbiztosok és a fegyelmi ügyben intézkedő közegek ezen ügyek sürgős elintézéseért személyes felelősséggel tartoznak. 53. §. Fegyelmi vizsgálat. 1. A fegyelmi vizsgálat célja azoknak az adatoknak a kiderítése és azoknak a bizonyítékoknak a beszerzése,, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azok alapján a további eljárásra nézve határozni lehessen. 2. A fegyelmi vizsgálatot állandó vizsgálóbiztosok foganatosítják. Az állandó vizsgálóbiztosokat kifogástalan szolgálati múlttal bíró, minden tekintetben megbízható tisztviselők sorából három év tartamára az igazgatóság nevezi ki. 3. Igazgatók és igazgatóhelyettesek fegyelmi ügyeiben a m. kir. kereskedelemés közlekedésügyi miniszter rendel ki esetről-esetre vizsgálóbiztost a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium kebeléből. 4. A vizsgálóbiztosnak eskütétele, elfogultság vagy érdekeltség, okából való kizárása, működésének szünetelése és megbízatásának megszűnése tekintetében a fegyelmi bíróságok tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5. A vizsgálóbiztos kihallgatja a terheltet, a panaszost és a tanukat. Szükséghez képest szakértőt is meghallgathat. 6. Eskü alatt hallgatja ki a vizsgálóbiztos azokat a tanukat, akik az ügyre nézve döntő jelentőségű vallomást tesznek, ha megesketésük ellen nincs aggály. A tanuk esküje a következő: »Én esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy minden körülményre nézve, ami iránt megkérdeztettem, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint a tiszta és teljes valóságot vallottam és semmit azokból, amik a kérdésekre tartoznak és amikről tudomásom van, el nem hallgattam, Isten engem úgy segéljen.« 7. A fegyelmi vizsgálatok végrehajtásának gyorsaságáért és szabályszerűségéért a vizsgálóbiztosok felelősek. 54. §. Fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyv és a vizsgálat folyamata. 1. A fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a hely és az idő megjelölését, ahol és amikor az felvétetett vagy folytattatott; b) a tárgyat, vagyis annak megjelölését, hogy ki ellen, mi okból, kinek és mily számú rendelete alapján tartatik a vizsgálat; c) a kihallgatások és megállapítások menetét és tartalmát; d) minden közreműködő megnevezését s azok névaláírását. 2. A vizsgálóbiztos gondoskodni köteles arról, hogy úgy a vád, mint a védelem támogatására szolgáló tények és vallomások egyaránt megállapíttassanak és jegyzőkönyvbe vétessenek. 3. Evégből a terhelt, valamint minden alkalmazott vagy szakértő, akitől a tényállás kiderítése iránt felvilágosítás várható, esetleg ismételve is kihallgatható.
