Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 181 Azok a kihallgatottak, kiknek vallomása lényeges körülményekre nézve eltérő, szembesítendők. Okiratok, jegyzetek és egyéb tárgyak megtekintendők s felvilágosítások és nyilatkozatok lehetőleg olyan személyektói is beszerzendők, akik a szolgálati köteléken kívül állanak, de az ügyre vonatkozó tényadatokról tudomással bírhatnak. 4. A vizsgálati jegyzőkönyvből ki kell tűnnie annak, hogy az eljárás alakiságai megtartattak. 5. A vallomások, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges feleletek tartalma lehetőleg szószerint s a kihallgatottak saját szavaival veendő jegyzőkönyvbe. 6. A kihallgatás megtörténte után a jegyzőkönyvbe foglaltak — hacsak azok sajátkezűleg nem írattak — a vallomást tevő előtt felolvasandók, illetőleg megmagyarázandók és pedig olyan nyelven, amelyet megért. Ennek megtörténtét és a felvett vallomás helybenhagyását a jegyzőkönyvben igazolni kell. 7. A beszerzett adatok és a felvett tanúvallomások s ténymegállapítások, vagy ezeknek egy része — megcáfolás, észrevételek vagy megnyugtatás végett — a panasztevővel közölhetők, a terhelttel mindezek egész terjedelmükben közlendők. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben a terheltnek kifejezetten el kell ismernie. Terheltnek a tényállás kiderítésére és a bizonyítékok kiegészítésére nézve felhozott érdemleges észrevételei és indokolt előterjesztései esetén a vizsgálat folytatandó mindaddig, míg az ügy teljesen felderítve nincsen. 8. Ha a vizsgálat folyama alatt oly jelenségek vagy adatok derülnének ki, melyek a vizsgálat alapjául szolgáló fegyelmi vétségen kívül más fegyelmi vétség fennforgására engednek következtetni, a vizsgálat — minden külön rendelet nélkül — ezekre is kiterjesztendő. 9. A jegyzőkönyv a vizsgálóbiztos által a végén, a kihallgatottak által azonban a vallomások után külön-külön és ha vallomásuk több ívre terjed, ívenkint is aláírandó, esetleg az illetők kézjegyével ellátandó. Utóbbi esetben a nevet a jegyzőkönyvvezető írja alá s ennek megtörténtét, nyomban a kézjegy alatt, saját nevének aláírásával igazolja. 10. Az aláírás vagy kézjegy esetleges elmaradásának oka a vallomás végén megemlítendő. 11. A jegyzőkönyvben vakarással semmit sem szabad változtatni. Ha törlés szüksége merül fel, az egyes szavakat akként kell törölni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, valamint egyes szavak közbeszúrását a jegyzőkönyvben meg kell említeni és ott a vallomás tevővel alá kell iratni. 55. §. Eljárás a fegyelmi vizsgálat befejezése után. 1. A vizsgálat befejezése után a vizsgálóbiztos az ügyiratokat a vezérigazgatóhoz terjeszti fel. A vezérigazgató, ha fegyelmi eljárást a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelte el, az iratokat véleményes jelentéssel a fegyelmi eljárást elrendelő hatósághoz felterjeszti, minden más esetben a vizsgálat eredményéhez képest vagy megszünteti a fegyelmi eljárást és ebben az esetben, ha felfüggesztés folytán a terhelt illetményei részben beszüntettettek, azok kiutalása iránt intézkedik, — esetleg rendbüntetést szab ki, — vagy pedig az ügy letárgyalása végett, az iratok áttéfele kapcsán, a fegyelmi bíróság elnökénél vádiratot nyújt be és egyúttal a vád képviselőjét kirendeli. 2. Az a vizsgálóbiztos, aki a tárgyalásra kerülő ügyben vizsgálati cselekményt foganatosított, a vádat nem képviselheti és sem védő, sem szakértő, sem a bíróság tagja nem lehet. A vád képviseletére nem lehet kijelölni azt az alkalmazottat, akire nézve azoknak a kizáró okoknak valamelyike áll fenn, amelyeket a bűnvádi perrendtartás az ügyészség tagjaira nézve felsorol. (1896. évi XXXIfi. t.-c. 73. §.) 73. §. Kizáró okok a kir. ügyészség tagjaira nézve a 64. §. I., 2., 3., 4., 6. pontjában meghatározott esetek. Ki van zárva továbbá a kir. ügyészség tagja akkor is, ha az ügyben korábban mint bíró, védő vagy mint a magánvádlónak vagy sértettnek képviselője járt ei.