Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 177 8. Szükség esetén az igazgatóság intézkedik új választás vagy kinevezés iránt. 9. Az időközben kinevezettek vagy választottak megbízatása ugyanarra az időre terjed, mint azoknak a bírósági tagoknak a megbízatása, akiknek helyébe léptek. 10. A fegyelmi bíróságok elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak működése szünetel, ha ellenük fegyelmi eljárás van folyamatban. 48. §. A fegyelmi bíróságok tanácsai. 1. A fegyelmi bíróságok ötös tanácsban határoznak. 2. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi bíróság elnöke vagy helyettese. Jegyzőjét az alkalmazottak sorából az igazgatóság jelöli ki, vagy visszavonásig terjedő megbízással, vagy esetről-eseíre. 3. A fegyelmi tanácsokat, négy tag beosztásával, a fegyelmi bíróság elnöke vagy helyettese, egy vagy több ügy elintézésére alakítja meg. Torlódás esetén az elsőés másodfokú fegyelmi bíróságoknál az eljárás gyorsabb lebonyolítása érdekében párhuzamos tanácsok is felállíthatók. Póttagot csak rendes tag akadályoztatása esetén lehet beosztani. Párhuzamos tanács felállítása esetén ez a korlátozás elesik. 4. Az elsőfokú és a külön fegyelmi bíróságnak tanácsaiba tagokat felerészben a kinevezett, felerészben a választott tagok közül kell beosztani. Az elsőfokú fegyelmi bíróságnál a választott tagok közül azokat, akiket azon választócsoporr választott, amelybe a terhelt tartozik (49. §.), a kinevezettek közül pedig váltakozva kettőt-kettőt, lehetőleg egy olyan is, aki a terheltével azonos vagy rokon szolgálati ágban működik. 5. Az előadót a tanács elnöke jelöli ki a tanács tagjai sorából. 6. A fegyelmi bíróságok tagjaira nézve az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony tekintetében az állami bíróságokra vonatkozó szabályokat, arra nézve pedig, hogy bírói elfogultság vagy érdekeltség okából mely ügyek elintézéséből vannak kizárva a bűnvádi perrendtartás szabályait kell megfelelóképen alkalmazni. (1891. évi XVII. t.-c. 41., 42., 43. §§.) 41. §. Ugyanazon bíróságnál sem ítélőbfrói, sem bírósági hivatalnoki állásra nem alkalmazhatók : 1. fel- vagy lemenő ágban rokonok és sógorok ; 2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag ; 3. azok, akik örökbefogadó szülői és örökbefogadott gyermeki viszonyban állatiak; 4. az ítélőbíró vagy bírósági hivatalnok nejének fitestvére vagy nőtestvérének férje. 42. §. A 41. §. 1—4. pontjai alatt felsorolt viszonyok bármelyike az ugyanazon ügyészségnél (kir. ügyészség, főkoronaügyészség) alkalmazást is kizárja. Hasonlóképen nem alkalmazhatók egyfelől valamely bíróságnál ítélőbírói, másfelől ugyanazon bíróság székhelyén működő kir. ügyészségnél ügyészi állásra azok, kik között a 41. §. 1—4. pontjaiban felsorolt viszonyok valamelyike forog fenn. 43. §. Nem lehet ítélőbíró a kir. törvényszéknél vagy kir. járásbíróságnál az, aki a fölöttes kir. ítélőtáblai elnökkel, járásbíró (albíró), aki a fölöttes törvényszéki elnökkel, kir. ügyész (alügyész), aki a fölöttes kir. ügyésszel a 41. §. 1—4. pontjaiban meghatározott viszonyok bármelyikében van. (1896. évi XXXIII. t.-c. 64., 65., 66., 67., 68. §§.) 64. §. A bűnvádi ügy elintézésőből ki van zárva s abban sem mint bíró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt: 1. a sértett, illetőleg aki a bűncselekményt feljelentette (89. §.); 2. az, aki a terheltnek vagy sértettnek férje, vagy aki az volt, továbbá jegyese ; 3. aki a vádlónak, terheltnek, sértettnek vagy képviselőjüknek, illetőleg a védőnek egyeneságban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, nejének fivére vagy nővérének férje; 4. aki a terhelttel vagy vádlóval, a sértettel vagy képviselőjükkel, illetőleg a védővel örökbefogadó vagy nevelőszülői viszonyban van, ki valamelyiküknek gyámja, gondnoka, vagy aki az volt;