Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246
178 1940 április 24-iki közgyű l és. 246. szám. 5. aki az ügyben, mint a kir ügyészség tagja, mint védő, vagy mint magánvádlónak, illetőleg a sértettnek képviselője, vagy mint rendőri közeg közreműködött; 6. aki az ügyben mint tanú vagy szakértő ki volt hallgatva, amennyiben vallomása nem egyedül hivatalos úton tudomására jutott tényeknek előadásából áll. 65. §. Az, aki valamely ügyben nyomozó vagy vizsgálati cselekményt teljesített, a vádhatározat hozásánál és a főtárgyaláson sem mint bíró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem járhat el. Az, aki az ügyet a vádtanács ülésén előadta, a fővtárgyaláson bíróként nem "> lehet jelen. A vádhatározat hozásánál közreműködött többi bírák ugyanannak az ügynek főtárgyalásán eljáró tanács egybeállításánál lehetőleg mellőzendők. 66. §. A per felsőbbfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki az ügy alsóbbfokú elintézésénél mint vizsgálóbíró, mint a vádtanács tagja, vagy mint ítélőbíró közreműködött. 67. §. Az ítélőbíró és jegyzőkönyvvezető, mihelyt a 64. és 66. §-okban vagy a 65. §. első és második bekezdésében meghatározott kizáró esetek valamelyike tudomására jut, köteles azt hivatali főnökének azonnal bejelenteni és abban az ügyben minden hivatalos tevékenységtől tartózkodni. 68. §. A vádlónak, a terheltnek vagy a magánfélnek kérelmére mellőzni kell a bírót vagy a jegyzőkönyvvezetőt, akire nézve valamely törvényes kizáró ok (64. §., 65. §. 1. és 2. bekezd., 66. §.) forog fenn, vagy akinek elfogulatlansága ellen alapos okot hoznak fel. A főtárgyaiásnak, illetőleg a felsőbíróság elé kitűzött tárgyalásnak megkezdése után az ezeknél eljáró bíróval vagy jegyzőkönyvvezetővel szemben csak a kizáró okok érvényesíthetők. 49. §. Fegyelmi bírósági tagok megválasztása. 1. Az igazgatóság a fegyelmi bíróságok választás útján kijelölendő rendes- és póttagjainak megválasztása szempontjából — a vezérigazgató, a vezérigazgatóhelyettesek, az igazgatók és az igazgatóhelyettesek kivételével — az állandó alkalmazottakat a következő választó csoportokba sorozza : I. Tisztviselők, tisztviselőgyakornokok és címzetes tisztviselők. II. Irodavezetők, irodavezetőhelyettesek, irodafőkezelők, irodakezelők és kezelőgyakornokok. III. B. fizetési táblázat I. és II. fizetési csoportjába tartozó segédtisztek. IV. B. fizetési táblázat III. és IV. fizetési csoportjába tartozó segédtisztek. V. Forgalmi alkalmazottak, a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. VI. Pálya- és vezetékfenntartási alkalmazottakba B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. VII. Vontatási, műhelyi és kocsiszíni alkalmazottak, a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. VIII. Áramfejlesztő, illetőleg áramátalakító telepi alkalmazottak, a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. IX. Egyéb alkalmazottak, a B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozók kivételével. X. B. fizetési táblázat X. és XI. fizetési csoportjába tartozó alkalmazottak. 2. Az I— IX. választócsoportba tartozó alkalmazottak a maguk köréből az elsőfokú, a X. választócsoportba tartozók pedig a külön fegyelmi bíróságba külön választanak 2—2 rendes és 2—2 póttagot. 3. A választás választócsoportonkint és a vállalat által rendelkezésre bocsátott űrlapokon, lezárt borítékban, szavazólapokkal történik. A titkos szavazás eredményének összeállítására és kihirdetésére az igazgatóság háromtagú választási bizottságot küld ki, amely a szavazatoknak az egyes munkahelyeken való összegyűjtése iránt is intézkedik. A bizottság és a munkahelyeken működő szavazatszedő küldöttségek ellenőrzésére az alkalmazottak választócsoportonkint egy-egy megbízottat küldhetnek ki.
