Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 169 jenek azonnal írásban jelentést tenni tartozik. A szolgálati főnök ha ezt szükségesnek látja, gondoskodik arról, hogy az ügyet más intézze. 31. §. Szolgálati szabályzatok és utasítások megőrzése. 1. Az alkalmazott a szolgálati szabályzatokat és utasításokat gondosan megőrizni és ezekben a változtatásokat esetről-esetre keresztül vezetni köteles. 2. Áthelyezés vagy a szolgálati viszony megszűnése esetén az átvett szolgálati könyveket, iratokat, rendeleteket és utasításokat az alkalmazott szolgálati főnökségének visszaadni tartozik. 32. §. Nyugdíjalapi stb. tagság. 1. Az alkalmazott köteles a nyugdíjintézetbe, nyugbérpénztárba vagy a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságnál ugyanilyen rendeltetéssel más néven fennálló vagy létesítendő intézmény kötelékébe az ez intézetek alapszabályaiban, vagy az erre vonatkozó szabályzatbari foglalt feltételekhez képest belépni. 2. Az alkalmazottak tagsági díjait és járulékait a vasút az alkalmazottak illetményeiből hivatalból levonja. 3. A vasút az alkalmazottainak az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezetének 69. §-a szerinti üzemi baleset és ugyanezen törvény 70. §-a alapján miniszteri rendelettel megállapított foglalkozási betegség esetére oly mérvű kártalanítást biztosít, mint amilyenre az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezete, illetőleg a később kiadott vagy még kiadandó hasonló tárgyú törvények és törvényes rendeletek alapján igénnyel bírnak, ha pedig ezen alkalmazottak az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezetének 69. §-a szerinti üzemi baleset vagy ugyanezen törvény 70. §-a szerinti foglalkozási betegség folytán elhaláloznak, úgy az idézett törvény VIII. fejezetében felsorolt igényjogosult hozzátartozók részére az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezetében, illetőleg a később alkotott vagy alkotandó hasonló tárgyú törvényekben és rendeletekben előírt mérvű kártalanítást biztosít. Ha az üzemi balesetet vagy foglalkozási betegséget szenvedett alkalmazottak a vasútintézet hozzájárulásával fennálló vagy létesítendő és nyugellátást biztosító valamely jóléti intézménynek (nyugdíjalap stb.) tagjai és ezen intézménytől ellátást, illetőleg a vasúttól kegydíjat kapnak, úgy ezeknek, illetőleg elhalálozás esetén igényjogosult hozzátartozóiknak az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezete, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító törvények és törvényes rendeletek értelmében nyújtandó kártalanításba a folyósított végellátás illetőleg kegydíj összegei betudandók. így a kártalanítási követelés csak arra a különbözetre szorítkozhat, amellyel az 1927. évi XXI. t.-c. VIII. fejezetében felsorolt és az azt kiegészítő és módosító törvények és törvényes rendeletek értelmében megállapított kártalanítás, a vasútintézettel — vagy az ő részéről, illetőleg az általa kezelt vasút részéről létesített és létesítendő jóléti intézménnyel — szemben fennálló nyugdíjellátási igényt és a vasút által netán folyósított kegydíjat is meghaladja. A vasút fentiekben részletezett kártalanítási kötelezettsége mindaddig szünetel, amíg a vasút a baleseti sérültet a baleset idején volt munkakörénél nem alacsonyabb rendű munkakörben és volt munkakörének megfelelő mindenkori javadalmazásnál nem kisebb javadalmazással alkalmazza. 4. A 3. bekezdésben foglalt rendelkezések — annak jogerős megállapítása után, hogy e rendelkezéseknek a biztosítási kötelezettség szünetelését megállapító hatályuk van (1927. évi XXI. t.-c. 58. §-a) — azon a napon lépnek érvénybe, amelyen a vasút a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését az Országos Társadalombiztosító Intézetnél bejelenti. 33. §. Az alkalmazott ellen elkövetett büntetendő cselekmények. Az alkalmazott, aki ellen szolgálatának gyakorlása közben, vagy szolgálati kötelezettségeire vonatkozólag bárki becsületsértést vagy más bűncselekményt