Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246
170 1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám . követett el, erről felsőbbségének haladéktalanul jeientést tenni és ha magánindítványra üldözendő cselekményről van szó, írásban nyilatkozni köteles, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kívánja-e. A felsőbbség, ha a cselekmény hivatalból üldözendő, vagy a sértett a bűnvádi eljárás megindítását kívánja, a kir. ügyészségnél a bűnvádi feljelentést megteszi és magánindítványra üldözendő cselekmény esetében a sértett fél írásba foglalt indítványát oda megküldi. 34. §. Mellékfoglalkozás. 1. Az alkalmazott, aki valamely mellékfoglalkozást kíván vállalni, köteles '• az igazgatóságnak erre vonatkozó engedélyét a mellékfoglalkozás megkezdése előtt előzetesen kieszközölni, mellékfoglalkozást tehát mindaddig, míg kérelme felett az igazgatóság nem határoz, nem vállalhat és nem kezdhet. 2. Az alkalmazottnak nem szabad felek részére a vasúthoz intézendő beadványokat díjazásért készíteni és feleket a vasúttal szemben képviselni. 3. Az alkalmazott azt is köteles az igazgatóságnak bejelenteni, ha háznépének tagja kereskedelmi vagy iparüzletet kíván folytatni. Az igazgatóság az ily mellékfoglalkozást csak akkor tilthatja meg, ha az illető üzlet az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, vagy általa érdekeltségi viszony keletkezik. 4. Mellékfoglalkozásnak kell tekinteni, tehát az igazgatóságnak be kell jelenteni, az alkalmazott által elvállalt különféle, akár díjazással járó akár csak tiszteletbeli tisztségeket is. Nem esnek azonban bejelentési kötelezettség alá a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró önképzőköröknél, sportegyleteknél, dalárdáknál és társadalmi egyesületeknél viselt tiszteletbeli, díjazással nem járó tisztségek. 35. §. Levonások az illetményből. • 1. Az alkalmazottak illetményeit az illetinényszabályzat állapítja meg. 2. Az alkalmazott állandó illetményeiből csak a következők vonhatók le az alábbi sorrendben : a) az illetményeket terhelő közszolgáltatások; b) a 32. §-ban említett jóléti intézetek tagsági díjai és járulékai; c) a vasútnak a szolgálati viszonyból származó követelései, beleértve az illetményekre adott előlegeket és a hivatalból megállapított károkat és hiányokat, továbbá a betegségi és balesetbiztosításról szóló 1927. évi XXI. t.-c. valamint az öregség) rokkantság, özvegység és árvaság esetére való kötelező biztosításról szóló 1928. évi XL. t.-c. és az ezeket módosító és kiegészítő törvények és törvényes rendeletek értelmében az alkalmazott által fizetendő biztosítási járulékok, valamint a rendbüntetés vagy fegyelmi büntetés gyanánt kiszabott pénzbírságok ; d) a zálogjoggal biztosított követelések a végrehajtási eljárásban meghatározott korlátok között; e) a vasút kebelében létesült jóléti szövetkezetek, önképzőkörök, jótékonycélú és sportegyletek követelései, ideértve ezen egyletek tagsági díjait is. 3. Az összes levonások havonkint, az egy hónapra járó fizetésnek és — a Iakás. pénzt ide nem értve — fizetés természetével bíró egyéb illetményeknek 50%-át meg nem haladhatják. 4. Az alkalmazott által bérelt vasútintézeti vagy állami lakás bérét az alkalmazott illetményeiből, foglalástól mentes részüknek 70%-a erejéig lehet levonni. 5. A fizetési előlegből származó követelések sorrendjére és elsőbbségére, valamint a lakáspénz lefoglalására nézve a végrehajtási eljárás szabályai irányadók. 36. §. Pihenőidő. 1. Az alkalmazottaknak pihenőidőre van igényük.
