Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. eltávolítani köteles. A szükséges intézkedések megtétele után az esetről az illetékes szolgálati főnökhöz a fegyelmi eljárás megindítása végett jelentés teendő. 3. Állomásokon, ha az ittas alkalmazott közvetlen fölebbvalója nincs jelen, az ittasságot más szolgálati ághoz tartozó alkalmazottakra nézve is az állomásfőnök vagy a szolgálattevő forgalmi hivatalnok állapítja meg. 28. §. Felelősség. 1. Minden alkalmazott személyesen és vagyonával is felelős a reá ruházott szolgálati tennivalók kifogástalan ellátásáért, különösen a forgalom folytonosságát, zavartalanságát és biztonságát szolgáló rendszabályok, továbbá az áru-, a pénz- és a pénztárkezelési szabályok szigorú megtartásáért, a gondozására bízott leltári és berendezési tárgyak karbantartásáért, megőrzéséért, ideértve a kiadandó személyes poggyászjegyeket, valamint az ezek után beszedett vagy egyébként reábízott pénzösszegeket. 2. Az alkalmazott a szolgálatból kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasút által fuvarozás végett átvett javakért, a vasút irányában vagyoni felelősséggel is tartozik és a szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott vagy el nem hárított károkat és hiányokat megtéríteni köteles. 3. Ha a kár vagy hiány többek vétkességéből származott, mindannyian egyetemlegesen tartoznak kártérítéssel. 4. A hivatalból megállapított károk és hiányok értékét, amennyiben készpénzben meg nem téríttetnek, szolgálati úton, bírói közbenjárás nélkül kell levonni a kötelezett illetményeiből. Ha a kötelezett a hivatalos kármegállapításba bele nem nyugodnék, a törvény rendes útjára léphet. Amennyiben a vasút a kötelezett egyéb vagyonából kíván kielégítést szerezni, ezen igényének érvényesítése végett a bírósághoz kell fordulnia. 29. §. Hivatalos titoktartás. 1. Az alkalmazott köteles a hivatali titkot mindenkivel szemben, még a szolgálati viszony megszűnése után is megőrizni. 2. Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön írásbeli felhatalmazása nélkül szigorúan tilos az ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatalos iratokból vagy bármi más módon tudomására jutott közlésből bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal közölnie. 3. Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az arra hivatott alkalmazottakon kívül, betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad. 4. A hivatali titok megsértését követi el az alkalmazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről titkos úton, meg nem engedett módon tudomást szerez. 5. Az alkalmazott oly tényekre nézve, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a bíróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelezettsége alól felmentette. 30. §. Érdekeltség. Ha az alkalamazott olyan ügyben, amelynek tárgyalása vagy elintézése állásánál és beosztásánál fogva reá tartoznék, akár az illető felekhez való viszonyánál, akár pedig bármi más oknál fogva érdekelve lenne, köteles erről szolgálati főnökének vagy közvetlen fölebbvalójának azonnal jelentést tenni, aki az igazgatási ág vezető.-