Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 167 5. Előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság mindaddig, míg az alkalmazott ártatlansága ki nem derül, igazolatlan távollétnek tekintendő. Méltánylást érdemlő esetben a letartóztatott, illetve vizsgálati fogságban lévő alkalmazottnak lakáspénze, eltartott családtagjai számára pedig illetményeinek megfelelő része kiutalható. 6. Kitiltás, rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezés miatti távollét esetén a hatósági intézkedés alapjául szolgáló cselekmény súlya szerint bírálandó el, vájjon a távollét igazoltnak tekinthető-e. Méltánylást érdemlő esetben a távollevő alkalmazottnak lakáspénze, eltartott családtagjai számára pedig illetményeinek megfelelő része az igazolás kérdésében való döntés előtt kiutalható. 7. Ha az alkalmazott ellen engedelem nélküli távollét miatt eljárást tettek folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetében távolmaradásáért őt joghátrány nem érheti. (1914. évi XVII. t.-c. 17. §.) 8. Ha az alkalmazott a szolgálatban meg nem jelenhet, ezt szolgálati főnökének és ha a szolgálati főnöke így rendelkezett, közvetlen fölebbvalójának is, az ok megjelölése mellett azonnal bejelenteni köteles. 25. §. Megbetegedés. 1. Az alkalmazott megbetegedését közvetlen fölebbvalójának haladéktalanul és ha a megbetegedés nem szolgálat közben következnék be, lehetőleg olyan időben köteles bejelenteni, hogy ez a közvetlen folebbvalonak még a szolgálati idő kezdete előtt tudomására jusson. A bejelentés kötelezettsége természetesen a szolgálati utazás közben megbetegedett alkalmazottra nézve is fennáll. 2. A folebbvalonak kötelessége az alkalmazott betegségéről a szolgálati főnökségnek haladéktalanul jelentést tenni, arról a betegség tartama alatt esetleg több ízben is meggyőződést szerezni és a helyettesítésről gondoskodni. t 26. §. Hivatalos munkaidő. 1 Az alkalmazott köteles a megállapított egész munkaidőt a szolgálatnak szentelni. Fölebbvaló meghagyására rendes munkakörébe nem tartozó, képzettségének és ismereteinek megfelelő szolgálati tennivalókat is köteles végezni. 2. Munkatorlódás, sürgősség vagy egyéb rendkívüli viszonyok esetében az alkalmazott köteles a rendes munkaidőn túl is külön díjazásra való igény nélkül szolgálatot teljesíteni. 3. A rendkívüli munka külön díjazásának eseteit és mértékét az igazgatóság állapítja meg. 27. §. Ittasság bejelentése. 1. Minden alkalmazott józan életet folytatni és szolgálat közben szeszesitaltól tartózkodni köteles. Ha valamelyik alkalmazotton akár szolgálatának megkezdése előtt, akár szolgálat közben ittasság jelei mutatkoznak, erről a többi alkalmazott, mihelyt észreveszi, köteles a folebbvalonak vagy a szolgálati főnöknek haladéktalanul jelentést tenni. Az ittasság ténye lehetőleg két tanú jelenlétében jegyzőkönyvben állapítandó meg. Az alkalmazottat kijózanodása után, lehetőleg már az ittasságot követő napon pótjegyzőkönyv felvétele mellett ki kell hallgatni arra, hogy mit hozhat fel mentségére. 2. Az ittasságot a fölebbvaló, ennek távollétében pedig az állapítja meg, aki a szolgálatban intézkedni jogosult. Ugyancsak a fölebbvaló vagy ennek távollétében az, aki a szolgálatban intézkedni jogosult, az ittas alkalmazottat a szolgálatból azonnal