Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

8. 1939. június 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 410 - 411 - 412 - 413 - 414 - 415

1939. június 21-iki közgyűlés. 410—415. szám. 287 !410. Elnök javaslatára a közgyűlés a megválasztott árvaszéki elnököt a törvényben előírt eskü letétele végett küldöttség útján hívja meg a közgyűlés színe elé. A küldöttség tagjaivá a közgyűlés dr. Baján Ferenc vezetésével Dongó Orbán, Dorner Gyula, dr. Hencz Lajos, Magyar Miklós, dr. Miklós Ferenc, dr. Mohaupt Gyula, Nagy Ferenc, Paulheim Ferenc, dr. Szakái Antal, Szántay István és Szepessy Albert bizottsági tagokat küldi ki. !411. Dr. Bódy László alpolgármester-h. elnök a küldöttség visszaérkeztéig az ülést felfüggeszti. !412. Szendy Károly polgármester-h. elnök a közgyűlést megnyitja. !413. Dr. Keledy Tibor tanácsnok felolvassa az eskümintát, és dr. Szokolay Leó árvaszéki elnök leteszi az esküt. !414. Elnök a következő üdvözlő szavakat intézi az újonnan megválasztott árvaszéki elnökhöz : »Igen tisztelt Árvaszéki Elnök Ür! A hivatali eskü letételével elfoglalta azt a vezető állást, amelybe a törvényhatósági bizottság bizalma emelte. Szép és ritka jutalomban részesült azért a szorgalmas munkásságáért és becsületes kötelességteljesítéséért, amit eddig tisztviselői pályáján tanúsított. Ez az eredmény ékes bizonysága személyi értékének, kipróbált munkaerejének és tudásának, de egyúttal az autonómia nemes szellemét, az erények és az érdemek becsülését bizonyítja. Most a közbizalom módot és lehetőséget ad arra, hogy az árvaszék egész munkásságának irányításával, az elnöki szék méltó betöltésével, nagyobbszabású alkotó tevékenységet fejthessen ki, a közület szolgálatában. Az árvaszékre nemzeti jelentőségű feladatot ruházott a törvényhozás a magyar közigazgatás szervezetében, szociális, gazdasági és erkölcsi értékek őrzője és gondozója. Elnök úr személyében és kiválóan képzett tehetségében hivatali és tudományos irányú munkássága alapján biztosítékot látunk arra nézve, hogy a székesfőváros árvaszéke fontos hivatását méltóan fogja teljesíteni. Erről a helyről a törvényhatósági bizottság színe előtt, mint a székesfőváros adminisztrációjának a feje, a lelkére kötöm, hogy a közület nemes hagyományaihoz alkalmazkodva, az autonómia nemzeti intencióinak megfelelően, erős hazafias érzéssel és mély szociális gondoskodással teljesítse hivatását a gondjaira bízott hatáskörben. Legyen az intézmény élő lelkiismerete az alárendelt tisztviselők szerető atyja, az önzetlen, puritán kötelességtudás élő példája. Mikor mindnyájunk legjobb kívánatait nyilvánítom, Isten áldását kérem életére és további munkásságára.« !415. Dr. Szokolay Leó árvaszéki elnök a polgármester üdvözlő beszédére a következőkben válaszol: »Méltóságos Polgármester Elnök Ür! Mélyen tisztelt Közgyűlés! A törvényhatósági élet régi szép tradíciója az, hogy a tisztviselők a hivatali eskü letétele után a törvényhatóságnak is köszönetet mondanak megválasztásukért. Méltóztassék megengedni, hogy én is elsősorban ennek a nemes hagyománynak hódolva mély tisztelettel köszönjem meg a mélyen tisztelt közgyűlésnek azt az egyhangú bizalmat, amellyel engemet a székesfőváros árvaszékének elnökévé történt megválasztással kitüntetni méltóztatott. De ugyancsak az őszinte tisztelet és a meleg hálaérzet hangján mondok köszönetet a polgármester úr őméltóságának azokért a rendkívül szíves szavakért, amelyekkel engemet új állásomba beiktatni és hivatali esküm megújítása alkalmával itt ebben az előkelő testületben üdvözölni kegyes volt. Őszinte érzésem szerint a polgármester úr elismerése messze meghaladja az én szerény hivatali érdemeimet. De az elismerő szavak arra fognak sarkalni, hogy a bennük megnyilvánult bizalomra legalább az ezután kifejtendő munkásságommal valóban érdemes legyek. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A tradícióknak az igazi értékét nem a pasztellszínű patinájuk, hanem a belső tartalmuk fénye tükrözi és sugározza vissza. A törvényhatósági választások tradíciója még arra az időre nyúlik vissza, amikor a tisztviselői állás nobile officium volt. A municipium kitüntette tisztséggel, vagyis tisztességgel tisztelte meg a kiválasztottat és ezért a bizalomért, ezért a kitüntetésért férfias köszönet jár. •