Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

6. 1939. április 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 283

1939 április 26-iki közgyűlés. 282—283. szám. 217 fellebbezése esetén határidővel számolni nem lehet (a fellebbezés ugyanis halasztó hatályú jogorvoslat), mert a véghatározat jogerőre emelkedése bizonytalan időre elhúzódhat, ezzel szemben viszonyt a közszállítások (közmunkák) fedezetét képező hitelösszegek a beruházó programmal biztosítottak kivételével csak szigorúan megállapított határidőig állanak rendelkezésre. így előfordulhat az az eset, hogy abban az időpontban, amidőn az odaítélési véghatározat jogerőre emelkedik, tehát a munka (szállítás) kiadható, a fedezete már elévült és nem áll rendelkezésre. Ez az eset különösen akkor állhat elő, ha nyilvános versenytárgyalás útján kerül a munka vagy szállítás kiadásra, amidőn a pályázók között — figyelemmel a mai éles versenyre — mindig akadhat olyan pályázó, aki érdekeinek védelmében fellebbez. Különösen súlyos helyzet adódhat akkor, ha összetett munkáról van szó és ha az előző munka kiadása tekintetében hozott határozat nem emelkedett jogerőre, ellenben a további munkakiadások jogerősek. így például építkezéseknél a föld-, kőműves-, elhelyező munka nem jogerős, míg az ács-, bádogos-, szerelő stb. munka kiadása tekintetében hozott határozat jogerőre emelkedik. . A fentebb említettek a székesfőváros érdekeit érintik. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Nevezetesen az érdekelt iparosok és kereskedők szempontjai. Egy nagyobb közmunkának vagy közszállításnak a késése vagy elmaradása magának az iparnak és kereskedelemnek is csak károkat okozhat. Tudjuk, hogy a fővárosi közmunkák és közszállítások előre ismeretesek az iparosok és kereskedők előtt. A fennálló törvényes rendelkezések szerint ugyanis az ilyen munkák vagy szállítások elhatározására vonatkozó előterjesztéseket az önkormányzat szervei a legnagyobb nyilvánosság mellett tárgyalják. Az előterjesztések nyomtatásban is rendelkezésre állanak, mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az iparosok és kereskedők a székesfőváros igényeit már számításba veszik. Ha már most ilyen esetben a munka (szállítás) kiadása késik, az illető szakma vagy szakmák körében ez nyugtalanságot okoz s esetleg a késés miatt a szakmában foglalkoztatott alkalmazottak is hátrányos helyzetbe kerülnek, mert a késés következtében foglalkoztatottságuk mértéke kevesebb lesz. Magángazdaság mindig előre számít s így egy előre várt munka (szállítás) kiadásának kiesése vagy elmaradása az érdekelt szakma számításaira is zavarólag hat. A székesfőváros ipari és gazdasági életének folyamatossága szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy az ipar és kereskedelem számításai minél határozottabb alapokon nyugodjanak. Ebből a szempontból első követelmény az, hogy a közületek és a jelentősebb fogyasztású magánosok megrendeléseiket minél biztosabb, minél határozottabb időben adják. Ez biztosítja a gazdasági élet helyes ütemű foglalkoztatását, véd a munkanélküliség ellen, a biztonság érzetét emeli, szóval mindazokat a körülményeket segíti, amelyekre gazdasági életünknek annyira szüksége van s amely körülmények hiányából eredő zavarokat csak külön intézkedésekkel lehet ellensúlyozni. Az elmondottak alapján tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a Közszállítási Szabályzat módosításával méltóztassék intézkedni olyképen, hogy a polgármesternek a közszállítások odaítélése ügyében hozott véghatározatai a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatók legyenek.* (Közben az elnöki széket úr. Morvay Endre alpolgármester-h.elnök foglalja el.) !283. Lázár Emil bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: »Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy ugyanakkor, mikor a m. kir. Kormány 3000/1938. Ip. M. számú rendeletében fizetéses szabadság biztosítását rendelte el a magánipar és kereskedelem egész területén, a BSzKRt legújabb szabadságrendelete az autóbuszüzem alkalmazottainak eddigi fizetéses szabadságát, a szerzett jogok figyelmen kívül hagyásával leszállította? Hajlandó-e a polgármester úr felügyeleti jogánál fogva utasítani a BSzKRt igazgatóságát, hogy ezen antiszociális és az érdekelt alkalmazottak között jogos elkeseredést kiváltó rendelkezés olykép módosíttassák, hogy a régi alkalmazottak nagyobb szabadságukat továbbra, és addig is megkapják, amíg az új szabadságrendelet az eddig kiutalt szabadságidőt számukra intézményesen biztosítani fogja.«