Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

10. 1938. decmeber 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 578 - 579

1938. december 16-iki közgyűlés. 578—579. szám. !578. Válasz dr. Mohaupt Gyula bizottsági tagnak a Ferencvárosban felállítandó labdarúgó emlékszobor ügyében 1938. évi október hó 12.-én tartott rendes közgyűlésen előterjesztett interpellációjára. A választ a polgármester nevében dr. Némethy Károly tanácsnok a következőkben adta meg. Tisztelt Közgyűlés! Mohaupt Gyula bizottsági tag úrnak a magyar futballisták szobra és prágai utazása ügyében elmondott interpellációjára közölhetem a bizottsági tag úrral, hogy a közigazgatási bizottságban Usetty Béla bizottsági tag úr indítványára, amelyhez ugyanezen az ülésen Csilléry András bizottsági tag úr is csatlakozott, a polgármester úr azt jelentette ki, hogy a javasolt, esetleg egy futballistát ábrázoló szobrot a rendes képzőművészeti kiadások keretében meg lehet talán csinálni. Hogy indokolt-e egy futballista-szobort felállítani, nem abból a szempontból mérlegelendő, mint ahogyan egy emlékszobornál megmérjük a megörökítendő érdemeit. Nem lehet cél a halhatatlan futballistának örök időkre emléket állítani, de hogy ha a székesfőváros minden részében állítunk különböző vegyestárgyú díszítőszobrokat, egy csikóst, egy vízhordó gyermeket, sőt mesealakokat, mint Hamupipőke, Mackó úr, stb., elképzelhető volna, hogy a Ferencvárosban, a magyar futball egyik hagyományos központjában egy díszkúton, vagy egy díszítőszobron esetleg egy futballista ábrázoltassák ; hiszen a sportolásban tökéletesített test és maguk a sportolás változatos mozdulatai régi kedvelt témái különösen a szobrászművészetnek. Ami az interpelláló bizottsági tag úrnak a prágai utazásra és a professzionista futballsport megrendszabályozása, illetőleg a Magyar Labdarúgó Szövetség autonómiájának felfüggesztésére nézve tett indítványát illeti, tisztelettel jelentem a törvényhatósági bizottság tisztelt közgyűlésének, hogy a professzionista futballsport szabályozása nem a székesfőváros, hanem elsősorban az arra illetékes Országos Magyar Testnevelési Tanács feladatkörébe tartozik. Meg kell azonban állapítanom, hogy az OTT arra hivatott vezetői mindenkor féltő gonddal ügyeltek rá, hogy a sportok űzése kizárólag a nemzeti és egészségügyi szempontok szigorúbb szem előtt tartása mellett történhessék. Ha pedig olyan eset fordulna elő, mely akár a magyar sport jó hírnevének csorbítását eredményezné, vagy még inkább nemzeti szempontból volna bírálat tárgyává tehető, úgy a m. kir. belügyminiszter úr hivatott arra, hogy saját hatáskörében az illető sportszövetséggel szemben a törvény teljes szigorával lépjen fel. Kérem a mélyen tisztelt közgyűlést, méltóztassék ezt a válaszomat tudomásul venni.« A választ az interpelláló bizottsági tag és a közgyűlés tudomásul vette. !579. Magyar Miklós bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő : »Van-e tudomása a Polgármester Úrnak arról, hogy november 14.-én délután és este olyan sűrű ködfelhők borították a székesfővárost, hogy a közlekedés csaknem teljesen megállott és a balesetek száma ijesztően sok volt. Olyan sűrű köd, amilyen Budapesten november 14.-én volt, még Londonban is csak a legritkább esetekben fordul elő. Tudományos megállapítások szerint a ködképződés két tényezőre vezethető vissza. Egyik a levegőben levő páráknak gyors lehullása, a másik pedig a levegőbe jutott szennyező anyagoknak, pornak, égéstermékeknek stb. hatása. A tiszta levegőben képződő köd eső formájában lecsapódik, vagy a nap melegítő hatására szétoszlik. A tisztátalan levegőben keletkező köd, amelyben az egyes szemcsék magja por, vagy más szennyező anyag, vízcsepekké egyesülni nem tud, sokkal nehezebb annál, sem hogy a nap melegítő hatására a magasba tudna emelkedni. Az ilyen köd szinte áthatolhatatlan, a látást teljesen megakadályozza. Mindezekhez járulnak azok a káros hatások, amelyeket ez a köd az emberi szervezetre gyakorol. A veszedelmes köd és a levegő tisztasága között tehát a legszorosabb összefüggés van. A székesfőváros levegőjének tisztasága tárgyában az utolsó években az ötödik interpellációt intézem ezúton a polgármester úrhoz. Előző interpellációimban rámutattam arra, hogy a szakemberek kimutatása szerint Budapesten és annak közvetlen környékén két és félmillió tonna szenet tüzelnek el évente. Ebből 10% kerül korom és pernye formájában a levegőbe. Ez egynegyed millió tonnát jelent, va gyis a milliós lakosság minden emberére