Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. követő hónap elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a járadékot beszüntették. Az időlegesen beszüntetett járadékot visszamenően folyósítani nem lehet. (4) Az (1) bekezdés x) pontjában említett esetben az özvegyi járadékot csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. (5) Az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben ha rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn, különösen, ha a járadék beszüntetése az érdekeltek anyagi romlását idézhetné elő, a polgármester az özvegynek kegyelmi ellátást engedélyezhet, legfeljebb olyan összegben, mint amilyen eUátást az özvegy előzően már élvezett. Ez a kegyelmi ellátás bármikor megvonható, ha az indokok és körülmények, amelyekre tekintettel engedélyezést nyert, megszűntek, illetve megváltoztak. A kegyelmi ellátás nem váltható meg. (6) Az (1) bekezdés h) pontjában említett esetben a 39. §. rendelkezései nyernek alkalmazást. 23. §. Az özvegy (elvált feleség) rendszeres átmeneti ellátása. (1) Az alkalmazott, illetve nyugdíjas özvegye részére az elhalálozás napját követő hó első napjától kezdve három hónapon át, mindenkor az esedékesség időpontjaiban ki kell fizetni a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottnak a fizetését, nyugdíjba beszámítható személyi pótlékát és családi pótlékát, a nyugdíjasoknál pedig a nyugdíját és családi pótlékát, amelyre a férjnek az elhalálozás napját követő három hónap alatt igénye lett volna. Ugyancsak ki kell fizetni az özvegy részére a mindenkori esedékességek időpontjaiban a férj halálának a napját követő legközelebbi lakbérévnegyed végéig azt a lakáspénzt, amelyre ez alatt az idő alatt a férjnek igénye lett volna. A megállapított időtartamok alatt a férj életbenléte esetén a fizetésnek és a lakáspénznek várakozási idő alapján esedékes emelkedését az átmeneti ellátásnál figyelmen kívül kell hagyni. (2) Ha az elhalt férj után az özvegyen kívül a 18. §. (2) bekezdésének c) pontja szerint járadékra jogosult egy vagy több elvált feleség, vagy nemjogosult elvált feleségnek a 29. §-ban megszabott életkort még be nem töltött, szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvája is marad, az özvegy a jelen §-ban megállapított készpénzjárandóságoknak háromötöd részét kapja, a kétötöd részen pedig a többi jogosultak egyenlő mértékben részesülnek. (3) Ha az elhalt férjnek özvegye nincsen, az igényjogosult egy vagy több elvált feleség és szülőtlen, illetve szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvák a jelen §-ban megállapított készpénzjárandóságokban egyenlő mértékben részesülnek. (4) Az özvegy (elvált feleség) a részére a jelen §. alapján kifizetett összegeket abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére ezen szabályzat alapján járadékot nem állapítanak meg. (5) A két férj után ezen szabályzat alapján vagy más jogszabály alapján a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől — kivéve a kereskedelmi társaságoktól — özvegyi járadékra jogosult özvegy (elvált feleség) — ha korábbi férje után jogosultságát fenntartotta — a jelen §. szerint átmeneti ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha a magasabb összegű ellátás a későbbi férje után állapítható meg. (39. §. (6) bekezdés.) (6) Az özvegy (elvált feleség) rendszeres átmeneti ellátásának a megállapításánál figyelemmel kell lenni a 12. §. (6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is. C) Az árvák rendszeres állandó és átmeneti ellátása. 24. §. A nevelési járadékra való jogosultság. (1) A 6—10. §-okban foglalt rendelkezések szerint legalább öt beszámítható szolgálati évvel rendelkező, a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott, illetve a nyugdíj élvezetében elhalt volt alkalmazott törvényes, valamint törvényesített árváit, ha az alkalmazott tényleges szolgálata előtt, alatt, vagy az alkalmazott