Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296
1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám . 393 nyugalombahelyezése után születtek, úgyszintén az alkalmazott, illetve nyugdíjas utószülött árváit nevelési járadék illeti meg. Nyugdíjasnak kell tekinteni azt is, akinek a nyugdíját a 17. §. (2) és (3) bekezdései értelmében időlegesen beszüntették. (2) A nevelési járadék az árvát a 29. §-ban megszabott korhatárig illeti meg. (3) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadékra való jogosultság szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. (4) Nőalkalmazott árvája nevelési járadékra — az egyéb feltételeken felül — csak abban az esetben jogosult, ha atyja nem él, illetve őt holtnak nyilvánították, vagy — ha él, — teljesen vagyontalan, jövedelme nincs, s egyszersmind teljesen munka- és keresetképtelen. (5) Ha a szülőtlen, illetve szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvát mind atyjának, mind anyjának az intézménynél, illetve a székesfőváros törvényhatóságának hatóságánál, hivatalánál, intézeténél, intézményénél, kivéve a kereskedelmi társaságoknál, betöltött állásuk után nevelési járadék illetné meg, erre igényt csak az után a "szülője után tarthat, aki után a nevelési járadék összege nagyobb. (6) Az a körülmény, hogy az alkalmazott (nyugdíjas) öngyilkosság következtében halt meg, a nevelési járadékra való jogosultságot nem szünteti meg. (7) Az eltűnt alkalmazott (nyugdíjas) gyermekeinek ideiglenes ellátásával kapcsolatban az 53. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) Az árvát megillető rendszeres állandó és átmeneti ellátások mértékének a megállapításánál el kell tekinteni attól, hogy az alkalmazott (nyugdíjas) szülő ellen az elhalálozás időpontjában szolgálati vétség miatt eljárás volt folyamatban s ez okból fizetését (nyugdíját) visszatartották. 25. §. A nevelési járadékra való jogosultságot kizáró okok. (1) Nevelési járadékra — a 4. §-ban felsorolt, valamint azokon az eseteken felül, amelyekben a nyugdíjat a 17. §. szerint véglegesen meg kell szüntetni — nincs joga annak az árvának: a) aki nem magyar állampolgár, b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítélt, c) aki végkielégített alkalmazottnak az árvája, még abban az esetben sem, ha a végkielégített alkalmazott beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta, d) aki az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) örökbefogadott gyermeke. (2) A nevelési járadékra való jogosultságot nem zárja ki az, hogy az árvát harmadik személy örökbefogadta. 26. §. A nevelési járadék mértéke. (1) Az atyátlan árvák nevelési járadékát egyenkint az ezen szabályzat alapján megállapítható özvegyi járadék egyötödében kell megállapítani. Az özvegyi járadék és a nevelési járadék címén együttesen nem állapítható meg a tényleges szolgálatban meghalt alkalmazott beszámítható fizetésénél, illetve a nyugdíjas állapotban elhalt alkalmazott nyugdíjánál magasabb összeg. (2) A nőalkalmazott gyermekét megillető nevelési járadék megállapításánál azt az összeget kell alapulvenni, amely az ugyanolyan összegű beszámítható javadalmazás élvezetében volt férfi alkalmazott özvegyét özvegyi járadék címén megilletné. (3) Ha az özvegy özvegyi járadékán felül a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől — kivéve a kereskedelmi társaságoktól — saját alkalmaztatása után is kap fizetést, illetve nyugdíjat s ezért az özvegyi járadékot esetleg csak felére csökkentett összegben kapja [20. §. (7) és (8) bekezdés], a nevelési járadékot az után az összeg után kell megállapítani, amely az özvegyet teljes özvegyi járadék fejében megilletné. (4) Ha a nőalkalmazottnak gyermeke után ezen szabályzat hatálya alá tartozó intézménynél, vagy a székesfőváros törvényhatóságának hatóságánál, hivatalánál,
