Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. 391 székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől — kivéve a kereskedelmi társaságoktól — a saját alkalmaztatása után nyugdíjban részesül, teljes összegben csak a magasabb összegű nyugdíjat vagy járadékot kapja, a kisebb összegű nyugdíjnak vagy járadéknak csak 50%-ára tarthat igényt. (9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az özvegy a részére megállapított egyik ellátást megváltotta. Ilyen esetben a meg nem váltott ellátás teljes összegében jár. (10) Az özvegy (elvált feleség) az özvegyi járadékból és az árvák nevelési járadékából nemcsak a saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles eltartani és neveltetni. Ha az özvegy (elvált feleség) ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy ha a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel (elvált feleséggel) közös háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járadékát, sőt esetleg az özvegyi járadéknak egyrészét is — ez utóbbiaknak legfeljebb egyharmadát — a gyámhatóság által kirendelt gyám vagy gondnok kezeihez kell kifizetni. 21. §. Az özvegy (elvált feleség) lakáspénze. (1) Az özvegyi járadékra jogosultakat lakáspénz is megilleti. (2) A 15. §. (2), (3), (5) és (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az özvegyet (elvált feleséget) megillető lakáspénzre is megfelelően alkalmazni kell. (3) Az özvegy lakáspénzét a 15. §. (2), illetve (3) bekezdése szerint alapulveendő lakáspénz 50%-ában kell megállapítani. (4) A 18. §. értelmében járadékra egyedül jogosult elvált feleség az özvegyet a jelen §. (3) bekezdése szerint megillető lakáspénznek 50%-ára jogosult. (5) Ha a férj után ellátásra jogosult özvegy és elvált feleség (feleségek) maradtak hátra, az özvegy és az elvált feleség között a lakáspénzt az özvegyi járadék megosztására a 20. §. (4) bekezdésében megállapított arány szerint kell megosztani. (6) Ha a férj után özvegy nem, hanem több igényjogosult elvált feleség maradt, ezek között az elvált feleséget a (4) bekezdés értelmében megillető 50%-ot egyenlő arányban kell megosztani. 22. §. Az özvegyi (elvált feleséget megillető) járadék beszüntetése. (1) A jelen §-ban említett özveggyel az elvált feleség, illetve az özvegyi járadékkal az elvált feleséget megillető járadék azonos elbírálás alá esik. (2) Az özvegyi járadékot be kell szüntetni: a) ha az özvegy magyar állampolgárságát elveszti, b) ha az özvegyet a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítéli, c) ha az özvegyet a bíróság jogerősen bűntett, vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó, nyereségvágyból elkövetett vétség miatt szabadságvesztés-büntetéssel sújtja a hivatalvesztés kimondása nélkül, d) ha az özvegy szabályszerű, előzetes engedély nélkül huzamosan (egy évben három hónapot méghaladó időn át) Magyarország határain kívül tartózkodik, e) ha az özvegyi járadék folyósítása után tudomásra jut, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassák, ha a cselekmény elkövetésétől hat hónap még nem telt el, f) ha a férj halálától számított három éven belül már az elhalálozás időpontjában fennállott olyan körülmény jut tudomásra, amelynek ismeretében az özvegyi járadék megállapítható nem lett volna, g) ha az özvegy közmegbotránkozást okozó, erkölcstelen életet él, h) ha az özvegy újból férjhez megy, i) ha az özvegy járadékát a 38. §. értelmében megváltotta, j) ha az özvegy meghal, k) ha az özvegy eltűnt. (3) Az (1) bekezdés a), d), g) és k) pobtjaiban említett esetekben az özvegyi járadékot csak időlegesen kell beszüntetni s újból folyósítani kell — azt a hónapot