Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
5. 1938. június 2. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 231 - 233 - 234 - 235
298 1938. június 2-iki díszközgyűlés. 235. szám. bármelyik részleteredményével is hallhatatlan nevet szerzett volna magának. Ha csak hithirdető apostol lett volna, vagy csak törvényhozó államférfi, vagy csupán győzelmes katona, akkor is elmúlhatatlan dicsőség övezné alakját a nemzet emlékezetében. Szent István sokoldalú alkotásaival szinte emberfeletti képességekről tett bizonyságot; személyében <— azt mondhatnók -— több ember tehetségé és alkotóereje egyesült tökéletes harmóniában. A nemzet történelmi nagyjai között Szent István alakja kivételes nagyságban tűnik fel előttünk, mint csodálatos megtestesülése a magyar géniusz minden szellemi értékének. Benne kifejezésre jutott egyesülten minden különleges magyar tehetség, amit a magyarság századokon át az állami, politikai és katonai vezetésben megmutatott. Glóriás alakjára úgy tekinthetünk fel, mint a magyar faj reprezentatív emberére, aki nemzeti hitünket, alkotó tehetségünket, emberi erényeinket képviseli a világtörténet ítélőszéke előtt. Gondviselésszerű küldetését a magyar nemzet életében úgy töltötte be, hogy kimagasló értéke lett az emberiség szellemi és erkölcsi birtokállományának is. A fenkölt jellemű, lángeszű magyarban a világ a katolikus hit egyik glóriás szentjét tiszteli. Szent István jobbja a magyar történelemből kinőtt és átemelkedett az egyetemes kereszténység területére. Mikor a magyar élet ormára kitűzte a keresztet, az európai kereszténységnek, a nyugati civilizációnak épített védőbástyát a DunaTisza táján. Ezt bizonyítja a sok elmúlt század történelme. Az ő népe, a magyar nép Európa válságos idejében a nyugati népek védőbástyája volt; az ő népe a Hunyadiak és Zrínyiek vezérletével Nándorfehérvártól Budaváráig az európai civilizációnak állított ércfalat. Ez a történelmi misszió pedig Szent István szellemében gyökerezett, az ő örökségében küzdöttek a kereszténység legendás magyar hősei. A déli harangszó az egész világon még most is Hunyadi János és a magyarság nándorfehérvári győzelmét hirdeti. Itt találkozik a magyar szentév az egyetemes kereszténység ünnepi érzésével. Az első magyar király apostoli jelentőségénél és történelmi hatásánál fogva az emberiség nagyjai között foglal helyet. Nekünk, magyaroknak olyan örökséget hagyott, mely a második évezredben is életbázisunk marad. Mikor Szent István megtérítette országát és bevezette a kereszténység közösségébe, az Ázsiából jött nomád hajlamú lovasnépet beleillesztette az európai életviszonyokba, a letelepülésre és civilizációra épített államok rendjébe. A honszerzők küzdelme és munkája csak ekkor lett végleges eredmény, csak ekkor lett igazán ország Árpád hazája. A magyarság állandó letelepülésének lelki és anyagi megszervezésével, a többi népekkel való együttélésének megalapozásával teremtette meg a nemzeti fennmaradás és fejlődés lehetőségeit. A magyarság belső tagozódását, sok ellentétjét megszüntetve, a törzsekből egységes nemzetet, a nemzetből pedig államot alkotott. s Az államformát is a keresztény monarchia megalapításával úgy építette ki, hogy az teljes harmóniába jutott az államalkotó nemzet mai jellemével. A királyság szilárd támasztékot kapott a magyarság gondolkozásában és az alkotmányos intézményekben. Szent István a koronával a fején azt a vezérlő akaratot és önként adott fejedelmi tekintélyt képviselte, mely a vérszerződés alapján a honszerző Árpád fejedelmi joga volt. A királysággal nem szakította meg az ősi kapcsolatokat, hanem azokat az új időknek megfelelően átformálta, intézményesítette és a szent koronával betetőzte. Szent István a királyi koronát is úgy szerezte, hogy országa függetlenségén, népe önállóságán politikai csorbát nem ejtett. Ez a,szempont volt általában uralkodásának, országa vezetésének legfőbb gondolata. A magyarság minden külföldi hatalomtól független életét, önálló fejlődését biztosította úgy diplomáciájával, mint mélyen átgondolt törvényeivel. Ha valahonnan veszély fenyegette királysága nemzeti függetlenségét, nem félt a harctól sem, szívós és kemény akarattal verte ki az országból a támadó ellenséget. Konrád német császár nagy hadjáratot indított ellene, azonban az altaichi kolostor krónikája szerint »hadsereg és minden eredmény nélkül tért vissza Magyarországból*. De ilyen kemény és elszánt volt Szent István azokkal szemben is, akik az ország belsejében zavarták lázadással és pártütéssel az egységes keresztény nemzeti királyságot. Csak a pápaság lelki vezetését ismerte el de ebben a viszonyban is olyan jogi helyzetet teremtett, mely a nemzet politikai függetlenségét nem erintette. Ezen a téren is kiváltságos jogokat biztosított országának x ,..A kiralyság alkotmán y át "gy konstruálta, hogy az a későbbi időkben is élet- és fejlodeskepes maradt. Az egykori törzsszerkezeti rendszer a monarchiában megváltozott de az uralom és a kormányzás régi magyar vezéreszméjét, a vérszerződés alapgondolatat: a tanácskozás és elhatározás együttességét megtartotta A királyi
