Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

5. 1937. február 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 132 - 133

1937 . február 24-iki közgyűlés. 133. szám. akik magukat fővárosi tisztviselőknek vallották, akik tehát fizetésüket az osztály és felekezetre való tekintet nélkül adózó polgárok filléreiből veszik fel. 2. Hajlandó-e a polgármester úr az egyébként köztiszteletnek örvendő fővárosi tisztviselői kart, megtisztítani ezektől az elemektől.« Ebben az ügyben a törvényhatósági közgyűlésnek ügyrendjéről alkotott 283. 1935. kgy. sz. szabályrendelet 49. §-a alapján a következőkben válaszolok: A szilveszter éjszakáján történt bűzbombázásokkal, valamint plakátragasz­tásokkal az Elektromos Művek két alkalmazottjának a neve került kapcsolatba. Az egyik Hann Henrik ideiglenes alkalmazott, a másik dr. Salló János segéd­titkár. Mikor ezeknek az alkalmazottaknak a neve az eseményekkel összefüggésbe * jutott, Plósz Pál, az Elektromos Művek vezérigazgatója őket állásuktól felfüggesz­tette és azonnal intézkedett a vizsgálat lefolytatása iránt. A vizsgálat részint a gyanúsítottak vallomásából részint egyéb körülmény alapján a következőket állapította meg : Hann Henrik : a »Nemzeti Front Magyar Szocialista Néppárt« vezetőségének tagja. A párt által a »Vörös Veszedelem Ellen« cím alatt kibocsátott plakátért, valamint a »Bolsevista« címmel elkészített plakátért vállalta a kiadói felelősséget. Az első plakát kiragasztása polgármesteri engedéllyel történt, a másik a »Bolsevista« című plakát kiragasztására azonban engedélyt nem kaptak. Ezért ezt a plakátot röplapként sokszorosították és reá nyomatták röplap, plakátként nem Yagasztható és így szétosztották a párttagok között, arról, hogy a röplapokról a figyelmeztető felhívást levágták és a röplapokat mégis kiragasztották, tudomása nem volt, erről csak a napilapokból értesült. Ezeknek a röplapoknak a kiragasztása miatt rendőri kihágási eljárás indult ellene; a kiragasztást végző személyeket megnevezni nem tudta s ezért, mint a kiadásért felelősét 20 pengő pénzbírsággal sújtották. Az Abbázia kávéházban m. évi december hó 31.-én szilveszterkor történtekre Hann Henrik beismerte, hogy a tüntetés szereplői közül Balatoni Leventét, Nagy Ferencet ismeri, s hogy Nagy Ferenccel december hó végén folytatott beszélgetés alkalmával a bűzbombával való rendzavarás terve szóba került, de ő már akkor kijelentette, hogy abban semmiképen részt nem vesz. A tüntetés előkészítésébe és végrehajtásába nem is folyt be, s az egész szilveszter éjszakát megállapíthatóan máshol, — családi körben — töltötte el. A rendőri kihallgatási eljárás során — mint­hogy tudott a tüntetés tervéről — bűnösnek mondotta magát, s ezért 100 pengő pénzbírsággal sújtották. A rendőrbíró ítéletét megfellebbezte. A kihágási eljárás miatt az 1937. évi január hó 1. napjának déli 12 órájától 3.-ának déli 12 órájáig a m. kir. államrendőrség őrizetében volt s ezért január hó 2.-án hivatalában nem jelenhetett meg. Ennél többet a vizsgálat vele szemben nem állapított meg. Dr. Salló János s.-titkár a »Nemzeti Front« vezetőségének tagja kizárólag a »Tiltakozunk« című plakátot szerkesztette és annak kiadásáért a felelősséget vállalta. A plakáton a választójogi tervezetet bírálta és azon sem faj, sem felekezet ellen nem izgatott. Ellene hatósági eljárás nincsen. A plakát engedélyezéséről és terjesztéséről tudomása nincs, minthogy az a párt más szervének feladata. Dr. Salló János ügyében még megállapította a vizsgálat, hogy a hivatalos idő alatt telefonon igen gyakran nem hivatalos beszélgetéseket folytatott. Ezenkívül hivatalos helyiségében Hann Henrik és idegenek sokszor keresték magánügyben, ezekkel megbeszéléseket folytatott miáltal hivatalos teendőinek pontos ellátása kétségtelenül hátrányt szenvedett. Egyébként mindkét alkalmazott hivatalos minősítése jó. Az Elektromos Művek üzemi választmánya az ügy részletes megvitatása során annak a felfogásának adott kifejezést, hogy közalkalmazottak is, méginkább tehát az üzemi alkalmazottak szabadon adhatnak kifejezést politikai nézeteiknek; a politikai felfogás nyilvánítása fegyelmi vétségnek nem minősíthető csak ne tanúsítson az alkalmazott olyan viselkedést, ami közbotrányt okoz és amely a vállalattal szemben bizalmatlanság keltésére alkalmas s ezért a vállalat érdekeit is sérti. Hann Henrikkel kapcsolatos rendzavarás ügyében az üzemi választmány csak a kihágási büntetőeljárás jogerős befejezése után, az ott véglegesen megállapítandó tényállás teljes ismeretében kíván állást foglalni és a polgármester úrnak javas­latot tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents