Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - 265 - 266

228 1937. június 2-iki közgyűlés. 266. szám. a (3) bekezdés h) alatti esetében az adótárgynak a székesfőváros területéről való kiszállításától számított 60 nap alatt, a többi esetben pedig az adó lefizetésétől számított 30 nap alatt kell előterjeszteni. A (3) bekezdés szerint a közvágóhidakon és a ferencvárosi sertésvásáron beszedett adót — a (3) bekezdés d) és h) pontjai szerinti esetek kivételével — a Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Rt., a kőbányai m. kir. állategészségügyi hivatal felügyelete alatt álló sertés szállásokon lefizetett adót a m. kir. állategészségügyi hivatal, végül a d), h) pontok szerint a közvágóhidakon, valamint a kirendeltségek által kivetett és beszedett adót a polgár­mester téríti vissza. Az e pontban megadott határidőkön túl előterjesztett kérelmekre adóvisszatérítésnek helye nincs. 14. §. Az adó átalányozása. (1) A tételes adóztatás elveitől eltérően a következő esetekben van helye átalányozásnak: a) a székesfővárosban lakó és a budapesti m. kir. pénzügyi hatóság által kiállí­tott vadászjeggyel rendelkező vadászok, az általuk, esetenkint legfeljebb egy háti­zsákban és egy vadásztáskában magukkal hozott apró lőtt vad és őz után esedékes vad­fogyasztási adót a vadászjegy érvényességének tartamára átalányban fizethetik meg; b) a budapesti halkonzervgyárak részére abban az esetben, ha közvetlenül vámkülföldről érkező friss, fagyasztott, vagy sózott tengeri halat, kizárólag Budapesten és a csepeli m. kir. vámmentes kikötőben történő határvámkezelés mellett importálnak, a polgármester bármikor visszavonható érvénnyel, de legfeljebb egy-egy termelési évre (szeptember 1.—augusztus 31.) — azon feltétellel, hogy a székesfőváros terü­letén kívül ilyen halfajtákat sem saját maguk fel nem dolgoznak, sem más által fel nem dolgoztatnak, — megengedheti, hogy az adót az engedély tartama alatt vám­kezelés alá vont ezen szállítmányokért az általános adótétel oly hányadában meg­állapított átalánykulcs szerint fizethessék meg, mint amilyen hányadát teszi az előző termelési évben importált egész mennyiségnek a budapesti forgalomra eső része. (2) Az (1) bek. a) pontja szerinti átalány összegét a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a b) pont szerintiét pedig a polgármester állapítja meg. (3) Átalányengedélyben csak azok részesíthetők, akik a polgármester által kikötött előírásoknak és feltételeknek magukat alávetik, illetve azokat elfogadják. II. Különleges rendelkezések. 15. §. A vasúti és hajóállomásokra, a Dunán horgonyzó hajókra, a közraktárakra és a határvám alá vont adótárgyakra vonatkozó különleges rendelkezések. (1) A vasúton és hajón szállított, a közraktárakba érkező, a Dunán horgonyzó hajón elfogyasztott, valamint a határvám alá eső adótárgyak után esedékes fogyasz­tási adó kivetése és beszolgáltatása az általános szabályok szerint, mégis az alábbi rendelkezések figyelembevételével történik. A) A vasúton és a hajón szállított adótárgyak adózása. (2) A székesfőváros területén levő vasúti- és hajóállomásokra érkező adótárgyak után járó adót — még mielőtt azokat az állomás területéről elszállítanák — meg kell fizetni. Ezért: a) a feladott áruként érkező adótárgyakat, valamint a székesfővárosi állomá­sokon idegen határba szóló rendeltetéssel feladott, de nem továbbított adótárgyakat a szállítási vállalatok az adózás megtörténtének igazolása előtt nem adhatják ki, különben a székesfővárost esetleg ért károsodásért a szállítmány átvevőjével egyetem­legesen felelősek (3. §. (2) bek.);

Next

/
Thumbnails
Contents