Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937
8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - 265 - 266
1937. június 2-iki közgyűlés. 266. szám. 229 b) a székesfőváros területén levő vasúti állomásokra (pályaudvarokra) érkező vonatokról adótárgyakkal a beérkezési oldallal, vagy az állomás személykijárójával ellenkező oldalon leszállni és az állomást az adó lerovása előtt az adótárgyakkal elhagyni tilos. B) A hajókon a horgonyzás ideje alatt elfogyasztott adótárgyak adózása. (3) Adót kell fizetni a hajókon (vizijárműveken) behozott, de ki nem rakott adótárgyak azon része után, amelyet a hajószemélyzet, vagy az utazóközönség a hajóknak Budapesten való horgonyzása alatt elfogyaszt. (4) A hajózási vállalatok, illetőleg a hajószemélyzet és utasok élelmezését ellátó vállalatok kötelesek kijelölni a személyzetnek azt a tagját, akit ezen adózási kötelezettségből kifolyólag a szükséges bejelentések és befizetések megtételével megbíznak (3. §. (1) bek. 5. pontja). A vállalatokat a megbízottnak ezen bekezdésében alapuló adótartozásáért szavatosság terheli. C) A közraktárakba érkező adótárgyak adózása. (5) A székesfőváros területén levő és a 10. §. (4) bek. I) pontja szerint feltételes fogyasztási adómentességi engedéllyel bíró közraktárakba érkező adótárgyakat a feltételes adómentesség szabályai szerint kell adózás alá vonni. Az adózásból folyó kötelezettségek pontos teljesítéseért — a beraktározó felek kikapcsolásával — egyedül és kizárólag az illető közraktári vállalat viseli a teljes pénzügyi és jövedéki büntetőjogi felelősséget. D) A határvámkezelés alá vont adótárgyak adózása. (6) A határvámkezelés alá tartozó, illetve a vámszabadraktárakba, valamint a tn. kir. fővámhivatal csempészraktárába beraktározott adóköteles cikkeket a budapesti határvámhivatalok és kirendeltségek, illetve a csempészraktár kezelősége mindaddig nem adhatják ki, míg az átvevő a szabályszerű adókezelés megtörténtét nem igazolja. 16. §. A borfogyasztási adó. (1) A borfogyasztási adó kivetése, beszedése és ellenőrzése az általános szabályok szerint, mégis az alábbi különös rendelkezések figyelembevételével történik. (2) Az adótétel alkalmazása szempontjából: a) bornak minősítendő minden szőlőlé, amelynek zajos erjedése már beállott, b) seprős újbor az olyan, még teljesen ki nem forrott fehérbor, amely legalább 4%, illetve vörösbor, amely legalább 3% szilárd anyagot tartalmaz, c) szőlőmust a zajos erjedésbe még át nem ment szőlőlé, d) sűrített must (mustméz, szőlőzselé, szőlőlekvár) a mustból az 1936: V. t.-c, valamint a 70.000/1936. számú földművelésügyi miniszteri rendelet értelmében megengedett sűrítő eljárással előállított termék, e) szőlőcefre a már gyümölcsként való fogyasztásra nem alkalmas, levesedő, törődött, vagy zúzott állapotban levő és a fürt valamennyi alkatrészét tartalmazó anyag, amely még erjedésnek nem indult, f) borseprő (folyékony, vagy híg borseprő) a kierjedt és megtisztult bor lefejtése után megmaradó üledék, g) kemény borseprő (seprőtészta) a folyékony seprő leszinelése és kisajtolása után megmaradó termék. (3) Adótárgynak tekintendő minden gyümölcslé, amely nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származik (gyümölcsbor). A) A budapesti bortermelök adóztatása. (4) A budapesti szőlőbirtokosok és bérlők kötelesek a szüretelés megkezdésének időpontját és a szüret időtartamát a szüret megkezdése előtt három nappal, a szőlő