Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

1937. június 2-iki közgyűlés. 262. szám. lítö 68. §. Az alkalmazottak csoportosítása. 1. Az alkalmazottak két főcsoportba tartoznak. Az első főcsoportba tartoznak a tisztviselők és az irodai alkalmazottak. A második főcsoportba tartoznak a segédtisztek és az egyéb alkalmazottak. 2. Az első főcsoportbeli alkalmazottak az »A« fizetési táblázatba, a második főcsoportbeli alkalmazottak pedig a »B« fizetési táblázatba tartoznak. VIII. FEJEZET. Az »A« fizetési táblázatba tartozó alkalmazottak. 69. §. Az »A« fizetési táblázat. 1. Az »A« fizetési táblázat két illetménycsoportra oszlik: Az I. illetménycsoportba a tisztviselők, a II. illetménycsoportba pedig az egyéb irodai alkalmazottak tartoznak. A tisztviselői I. csoportra nézve előírt képesítések : középiskolai érettségi, illetve ezzel legalább egyenrangú más képesítés, vagy felsőipariskolai végbizonyítvány, illetve ezzel legalább egyenlő értékű más műszaki képesítés. A II. csoportban legalább a középiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését kell igazolni. 2. A tisztviselők (I.) csoportjában hét (5-től 11-ig) fizetési osztály, ezeken belül az 5. fizetési osztályban két (a és b), a 6—11. fizetési osztályban pedig három (a, b és c) fizetési fok, az irodai alkalmazottak (II.) csoportjában 4 fizetési osztály, ezeken belül az 1. fizetési osztályban két (a és b) fizetési fok, a 2—4. fizetési osztályban pedig három (a, b és c) fizetési fok van. 3. Az előlépés az egyes fizetési osztályokon belül a legmagasabb fok eléréséig, háromévenkint egy-egy fokkal történik, 4. Az arra érdemes alkalmazottait az igazgatóság magasabb fizetési osztályba és pedig ennek legalacsonyabb fizetési fokába nevezheti ki, kiváló szolgálati érdemek elismeréséül pedig az alkalmazottakat kivételesen nemcsak a következő, hanem annál magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fizetési fokába is kinevezheti. 5. A) Segédmérnöknek, mérnöknek, intézőmérnöknek, főmérnöknek, műszaki tanácsosnak, műszaki főtanácsosnak csak azok nevezhetők ki, akiknek hazai főiskolán (egyetemen) szerzett vagy honosított mérnöki oklevelük van. B) Segédfogalmazónak, fogalmazónak, segédtitkárnak, titkárnak, főtitkárnak, vezértitkárnak csak azok nevezhetők ki, akiknek hazai főiskolán (egyetemen) szerzett vagy honosított jog- vagy államtudori, vagy közgazdaságtudományi oklevelük van. C) Alügyésznek, ügyésznek, jogügyi tanácsosnak, jogügyi főtanácsosnak csak azok nevezhetők ki, akiknek Magyarországon szerzett ügyvédi oklevelük van. D) Műszaki tisztnek, műszaki főtisztnek, műszaki intézőnek, műszaki főintézőnek, műszaki felügyelőnek azok nevezhetők ki, akiknek felsőipariskolai végbizonyítványuk, vagy ezzel legalább egyenlő értékű más műszaki képesítésük van. E) Tisztnek, főtisztnek, intézőnek, főintézőnek, számtanácsosnak és főszámtanácsosnak azok nevezhetők ki, akjknek középiskolai érettségi bizonyítványuk, vagy ezzel legalább egyenrangú más képesítésük van. F) Osztályfőnöknek csak okleveles mérnökök, jogi- vagy államtudori, illetve közgazdaságtudományi oklevéllel bírók nevezhetők ki. Ez alól a rendelkezés alól az igazgatóság kivételt tehet, amennyiben osztályfőnökké olyan kiváló szolgálatot teljesítő tisztviselőt is kinevezhet, akinek főiskolai képesítése nincs, de legalább középiskolai érettségi bizonyítványa, vagy ezzel legalább egyenlő értékű mas képesítése van. 6 Az alkalmazottat a legutolsó kinevezési okmányban megjelölt rang és cím illeti meg A címek előtt azonban az »autobuszüzemi« jelző használandó: például