Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

194 1937. június 2-iki közgyűlés. 262. szám. II. RÉSZ. Illetményszabályzat. VII. FEJEZET. Az illetményekre vonatkozó általános rendelkezések. 67. §. Általános határozmányok. 1. A rendes illetmények az igazgatóság által megállapított rendes munkaidőben végzett szolgálat díjazására szolgálnak. A napibér, havidíj vagy évi fizetésnek teljes összegben való kifizetését tehát csak azok az alkalmazottak igényelhetik, akik a napokra, hónapokra vagy az évre előírt rendes szolgálati időt csorbítatlanul szolgálatban töltötték. A szabadságidőre, valamint a szabadnapokra, katonai bevonulás idejére és a betegségi időre folyósítható illetmények (segélyek) tekintetében részben a jelen szabályzat keretében, részben pedig az igazgatóság által megállapított külön rendeletekkel történik intézkedés. 2. Munkatorlódás, sürgősség vagy egyéb rendkívüli viszonyok esetében az alkalmazott köteles a rendes munkaidőn túl is külön díjazás nélkül szolgálatot teljesíteni. Amennyiben az igazgatóság mégis a rendkívüli munkák, a túlidöben teljesített szolgálatok, kiküldetések, utazások stb. külön díjazását engedélyezné, az esetben a különdíjakaz igazgatóságnak errevonatkozó rendelkezése értelmében számíthatók fel. 3. Minden alkalmazott szolgálatba lépése alkalmával iskolai, ipari vagy egyéb képzettségét okmányokkal (iskolai bizonyítvány, szolgálati bizonyítvány, munkakönyv stb.) tartozik igazolni. 4. Az alkalmazott belépésénél meg kell állapítani kezdő rangját, kezdő illetményeit és kezdő szolgálati minőségét. Ha ezek megállapítása az alkalmazott által szolgáltatott megtévesztő adatok alapján történt volna, azokat visszamenő hatállyal helyesbíteni kell. (Egyébként lásd 5. §-t.) 5. Az alkalmazottak előmenetelét az »A« fizetési táblázatba tartozó állások betöltéséhez megkívánt iskolai képesítést feltüntető táblázat és az »A« és »B« fizetési táblázatok, illetőleg az alább felsorolt szabályok állapítják meg. 6. Az előlépés mindig a kinevezés pedig rendszerint január vagy július hó 1. napjával kezdődő érvénnyel történik. Ha a kinevezés félévközben történt, úgy az előlépésre jogosító várakozási idő a következő naptári félév első napjával kezdődik. 7. A fegyelmi eljárás folyamata alatt, annak jogerős befejezéséig, az alkalmazott elő nem léphet és ezen a címen magasabb illetményekben nem részesülhet. Ha a jogerős fegyelmi határozat az alkalmazottat várakozási idejének meghosszabbításával, vagy a szolgálatból való elbocsátással nem bünteti, az előlépésre és a magasabb illetményre irányuló igény attól a naptól számított hatállyal nyílik meg, amely napon az egyébként esedékessé vált volna. 8. Az előlépésre a jelen szabályzat által megállapított igény csak jogerős fegyelmi határozattal vonható meg. Az előlépésre jogosító várakozási időnek meghosszabbítása a 41. §. értelmében egy évnél rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet és azzal a következménnyel jár, hogy a fegyelmi határozattal sújtott alkalmazott, a fegyelmi határozatban megállapított idővel meghosszabbított várakozási idő tartama alatt, a javára különben esedékessé váló automatikus előlépéstól elesik és ki sem nevezhető. A meghosszabbított várakozási idő leteltével az alkalmazottnak az előlépésre való joga ismét megnyílik. 9. A szolgálati érdekből történt áthelyezéseknél felmerülő, szükséges költözködési költségeket az alkalmazott csak akkor igényelheti, ha az áthelyezés Budapestről vidékre, vagy vidékről Budapestre, vagy vidékről más vidékre történt. 10. Az irodai munkában foglalkoztatott alkalmazottak részére az igazgatóság írószerátalányt állapít meg, avagy a szükséges írószereket természetben bocsátja az alkalmazottak rendelkezésére.