Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937
8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262
1937. júni us 2-iki közgyűlés. 262. szám . 50. §. Kézbesítés. A fegyelmi eljárással kapcsolatos írásbeli intézkedéseket, idézéseket és határozatokat az üzem alkalmazottainak vétívvel kell kézbesíteni, amelyen az alkalmazott az irat átvételét aláírásával elismerni tartozik. Ha az alkalmazott az átvételt megtagadná, szolgálati főnöke, vagy egy evégből kirendelt alkalmazott az irat tartalmát vele szóbeli úton közli és e körülményt a vétívre feljegyzi. Ha az alkalmazott nem található fel, úgy az illető rendelkezés az üzemi alkalmazottakra vonatkozó hirdetmények közzétételének szokott módján teendő közhírré. 51. §. Szolgálatból való felfüggesztés. 1. A fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg, vagy az eljárás folyamán, ha az illetőnek a szolgálatból való haladéktalan eltávolítását a forgalom biztonsága, vagy más szolgálati érdek megköveteli, a szolgálatból való felfüggesztés rendelendő el. 2. A felfüggesztésre jogosultak azok, akik a 49. §. szerint a fegyelmi eljárás megindítására jogosultak. 3. Ha a késedelem vesszéllyel jár, vagy szolgálati érdekből haladéktalanu intézkedés szükséges, az alkalmazottat a szolgálatból a fegyelmi eljárás elrendelésére nem illetékes feljebbvalója is eltávolíthatja és pedig a fegyelmi eljárás megindítását megelőzőleg is, de köteles erről a fegyelmi eljárás elrendelésére a szolgálati szabályszat szerint illetékes felsőbbséghez haladéktalanul jelentést tenni. 4. A felfüggesztett alkalmazott illetményeit 50% erejéig be lehet szüntetni. 5. A felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés tartama alatt egyenruhát nem viselhet, szolgálatot nem teljesíthet, tartozik azonban mindenkor a felsőbbség rendelkezésére állni. 6. Felfüggesztett alkalmazottak fegyelmi ügyét soronkívül kell elintézni. A fegyelmi vizsgálóbiztosok és a fegyelmi ügyben intézkedő közegek ezen ügyek sürgős elintézéséért személyes felelőséggel tartoznak. 52. §. Fegyelmi vizsgálat. .1. A fegyelmi vizsgálat célja azoknak az adatoknak a kiderítése és azoknak a bizonyítékoknak a beszerzése, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azok alapján a további eljárásra nézve határozni lehessen. 2. A fegyelmi vizsgálatot állandó vizsgálóbiztosok foganatosítják. Az állandó vizsgálóbiztosokat kifogástalan szolgálati múlttal bíró, minden tekintetben megbízható üzemi vagy vasúti tisztviselők sorából három év. tartamára az igazgatóság nevezi ki. 3. A vizsgálóbiztosnak eskütétele, elfogultság vagy érdekeltség okából való kizárása, működésének szünetelése és megbízatásának megszűnése tekintetében a fegyelmi-bíróságok tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 4. A vizsgálóbiztos kihallgatja a terheltet, a panaszost és a tanukat. Szükséghez képest szakértőt is meghallgathat. 5. Eskü alatt hallgatja ki a vizsgálóbiztos azokat a tanukat, akik az ügyre nézve döntő jelentőségű vallomást tesznek, ha megesketésük ellen nincs aggály. A tanuk esküje a következő: »Én esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy minden körülményre nézve, ami iránt megkérdeztettem, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint a tiszta és teljes valóságot vallottam és semmit azokból, amik a kérdésekre tartoznak és amiről tudomásom van, el nem hallgattam, Isten engem úgy segélyjen.« 6. A fegyelmi vizsgálatok végrehajtásának gyorsaságáért és szabályszerűségéért a vizsgálóbiztosok felelősek.
